kamat

Változatlan kamatszintre számít a piac

Nem várnak kamatváltoztatást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának hétfői ülésétől a NAPI Gazdaság által megkérdezett makroelemzők. A szakértők többsége szerint a cseh jegybank tegnapi kamatcsökkentésének nincs különösebb hatása a magyar folyamatokra, és nyáron feltehetően már nem emelkednek hazánkban a hitelezés költségei.

Meglepő nagyságú cseh kamatcsökkentés

A cseh jegybank monetáris tanácsa a várt 50 bázispont helyett 75 bázisponttal, 3,0 százalékra csökkentette az irányadó kéthetes repokamatot, ami ezzel első ízben a 3,25 százalékos euró-kamatszint alá került. A korona árfolyama a bejelentés nyomán az euróval szemben 30,270 korona/euróról délutánra 30,441 korona/euróra gyengült és a Reuters által idézett elemzők szerint hamarosan akár a 31 korona/euró értéket is elérheti. A cseh exportőrök az elmúlt hónapokban mind erőteljesebben panaszkodtak a versenyképességet rontó magas koronaárfolyam miatt; a cseh fizetőeszköz az elmúlt évben a kivitel szempontjából meghatározó devizával, az euróval szemben 17 százalékkal felértékelődött. A viszonylag olcsóbbá váló import miatt ugyanakkor csökkent az infláció és lendületesen bővült a fogyasztás. A korona árfolyamának gyengítésére a jegybank idén már háromszor is nyíltpiaci művelettel avatkozott be, és tőzsdei források szerint az elmúlt napokban közvetett módon ismét koronaeladásra kényszerült. A szomszédos Lengyelországban vagy az EU tagországaiban a közelmúltban végrehajtott, elsősorban a lanyhuló globális kereslet által motivált kamatcsökkentéssel szemben a cseh kamatcsökkentés a dinamikusan bővülő működőtőke-bevitel miatti helyzeti előnyre is támaszkodhatott. A belső fogyasztás és a tőkeimport dinamikájának köszönhetően a bruttó hazai termék idén várhatóan 3 százalékkal bővülhet. A jegybanki és a piaci elemzők ugyanakkor egyaránt arra hívják fel a figyelmet, hogy a szociáldemokraták által vezetett kormány tervezett költségvetési expanziója könynyen veszélybe sodorhatja az eddigi eredményeket. (NAPI)

Kisebb a vártnál a cseh külkereskedelmi deficit

A cseh külkereskedelem hiánya júniusban az előző havi 11,8 milliárdos deficitről a vártnál jobban, 3,19 milliárd koronára (1 dollár=30,3 cseh korona) csökkent, s így jóval kedvezőbben alakult a Reuters elemzői konszenzusánál. A prágai statisztikai hivatal tegnapi jelentése szerint a csökkenésben az export és az import iránt lanyhuló kereslet mellett elsősorban a korona magas árfolyama játszotta a fő szerepet. A bevitel májushoz képest 4,0 százalékkal, míg a kivitel 2,7 százalékkal gyengült. Az első negyedéves kereskedelmi deficit az egy évvel korábbi 50,85 milliárd koronáról 53 százalékkal, 23,91 milliárd koronára esett. A növekvő közvetlen tőkebefektetések és a jó ütemben haladó európai uniós csatlakozási tárgyalások nyomán a korona a múlt évben a dollárral szemben 30 százalékkal, az euróval szemben 17 százalékkal felértékelődött. Az import jelentős hányadáért, például a nyersolaj és a földgáz beviteléért Csehország dollárral fizet, miközben a cseh cégek a kivitel döntő hányadát euróban számlázzák, s az ebből eredő árfolyam-különbözet szintén javítja a kereskedelmi mérleget. A korona erősödése miatt az export nominális értéke 7,2 százalékkal, az importé 8,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől, ugyanakkor a volumen alakulását jobban tükröző, euróban való számítás szerint a kivitel 4,1 százalékkal nőtt. A jelentős exporttevékenységet végző cégek, mint például a Skoda Auto a romló piaci pozíció miatt jó ideje szorgalmazzák az árfolyam szükséges kiigazítását. Az elemzők biztosra veszik, hogy a jegybank holnap 25-50 bázisponttal csökkenti az irányadó repokamatot, így az egy szintre kerülhet az eurózónabeli 3,25 százalékos szinttel. A pénzügyminisztérium tegnap 3,0 százalékra csökkentette az idei gazdasági növekedés ütemére vonatkozó áprilisi 3,4 százalékos előrejelzését, ugyanakkor 8,9 százalékról 9,7 százalékra növelte az államháztartás idei GDP-arányos hiányára adott prognózist. (NAPI)

A jegybank kamatemeléssel kelt a forint védelmére

Az idei inflációs cél teljesülése érdekében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa tegnapi ülésén 50 bázisponttal, 9,5 százalékra emelte az alapkamatot. A döntést a forint gyengülésével és az év második felében várhatóan felgyorsuló gazdasági növekedéssel indokolta az MNB. A lapunk által megkérdezett elemzők szerint júniusban éves szinten 5,4 százalékkal, májushoz képest pedig 0,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.