A piac szerint ma nem vág a jegybank
Nem vár kamatcsökkentést a jegybank monetáris tanácsának mai ülésétől a lapunk által megkérdezett elemzők többsége, amit elsősorban a forintra nehezedő nyomás mérséklődésével, a regionális folyamatokkal és az illetékesek nyilatkozataival magyaráznak a szakértők.
A piac szerint ma nem vág a jegybank
Nem vár kamatcsökkentést a jegybank monetáris tanácsának mai ülésétől a lapunk által megkérdezett elemzők többsége, amit elsősorban a forintra nehezedő nyomás mérséklődésével, a regionális folyamatokkal és az illetékesek nyilatkozataival magyaráznak a szakértők.
Nem nyúlt a kamatokhoz a jegybank
Az előzetes várakozásokkal ellentétben nem nyúlt a kamatokhoz tegnapi ülésén a jegybank monetáris tanácsa, amit a jegybankárok azzal indokoltak, hogy a legutóbbi kamatvágás után a monetáris kondíciók összhangba kerültek az inflációs céllal. A döntés után erősödött a forint az euróval szemben, a hozamok pedig emelkedtek. Az elemzők egyelőre kitartanak amellett, hogy a jövő év elejéig akár 100 bázisponttal is csökkenhet az alapkamat, bár többen kiszámíthatatlannak nevezték a jegybank kamatpolitikáját.
Ma mindenki az MNB-re figyel
A múlt heti 50 bázispontos kamatvágás után is egyértelműen a kamatcsökkentési várakozások a meghatározók a piacon, az állampapír-hozamok lejtmenete is ezt sugallja. A prognózisok szerint 50-100 bázisponttal viheti lejjebb irányadó kamatát a mai ülésén a jegybank monetáris tanácsa, ám kérdéses, hogy ez elég lesz-e a kedélyek lehűtéséhez. A tőzsdei cégek közül eközben a Mol és a Matáv húzhat hasznot az árfolyam alakulásából.
Ma mindenki a Magyar Nemzeti Bankra figyel
A múlt heti 50 bázispontos kamatvágás után is egyértelműen a kamatcsökkentési várakozások a meghatározók a piacon, az állampapír-hozamok lejtmenete is ezt sugallja. A prognózisok szerint 50-100 bázisponttal viheti lejjebb irányadó kamatát a mai ülésén a jegybank monetáris tanácsa, ám kérdéses, hogy ez elég lesz-e a kedélyek lehűtéséhez. Februárig további kamatmérséklést is elképzelhetőnek tartanak az elemzők, annak mértéke azonban kisebb lehet a piac által beárazott 300 bázispontnál - derül ki a Reuters múlt hét pénteken közzétett felméréséből. A kamatdöntés mellett az is foglalkoztatja az elemzőket, hogy az MNB rákényszerül-e az árfolyamsáv szélesítésére. Erre inkább a külföldi szakemberek tippelnek, a magyar elemzők 2004 előtt nem számítanak a sáv eltolására. Egyre világosabb, hogy a forintot 14 százalék fölé tornászó keresletet leginkább a kamatkülönbözetre játszó forró tőke beáramlása serkenti. Fundamentálisan legalábbis nehezen volna indokolható a befektetés a magyar papírokba a magas államháztartási és folyó fizetési mérleghiány mellett. A jegybank mozgástere ebben az esetben szűkös, lényegében a kamatcsökkentésre korlátozódik - vélik megfigyelők. A külföldiek mindenesetre rendületlenül veszik ezeket az instrumentumokat: az Államadósság Kezelő Központ Rt. kimutatása szerint a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány újabb rekordot felállítva 1623,3 milliárd forintra emelkedett múlt hét szerdán. Ez 300 milliárddal nagyobb az augusztusi állománynál. A forint mozgását a reálgazdaság is árgus szemekkel figyeli. Felmérésünk szerint a tőzsdei cégek közül a Mol és a Matáv hasznot húzhat az árfolyam alakulásából, míg a bevételeiket dollárban vagy euróban, kiadásaikat pedig forintban elkönyvelő társaságok - mint például a gyógyszercégek vagy a gépipari társaságok - fedezeti ügyletekkel próbálnak elébe menni a veszteségeknek. (Részletek a 3. és a 7. oldalon)
