Szemben az egyértelmű pénzpiaci várakozásokkal, változatlanul hagyta tegnapi ülésén a jegybanki alapkamat 9,00 százalékos szintjét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. A gazdasági és pénzpiaci folyamatok alakulásának áttekintése után a jegybankárok arra a következtetésre jutottak, hogy a monetáris kondíciók a november 18-i kamatcsökkentés után összhangba kerültek az inflációs céllal.
így a monetáris kondíciók módosítása nem szükséges. A monetáris szigorításnak beillő kamatdöntés után valamelyest erősödött a forint az euróval szemben, a rövid lejáratú hozamok pedig kis mértékben emelkedtek az állampapírpiacon.
A monetáris tanács tegnapi ülését fokozott figyelemmel kísérte a piac, és bár több olyan szakértő is akadt, aki a kamatszint változatlanságát prognosztizálta, az elemzők többsége 50-100 bázispontos kamatvágásra számított. A piac nagy részét ennek megfelelően meg is lepte a jegybank tegnapi döntése. Többen következetlennek és kiszámíthatatlannak nevezték az MNB politikáját, miután a Járai Zsigmond jegybankelnök által meghatározott 238-242 forintos sávon kívül található az árfolyam, ami kamatlépést indukálna. Több szakértő rámutatott, hogy a forint most is ugyanolyan erős, mint egy héttel ezelőtt, márpedig akkor az árfolyamra hivatkozva vitte le a kamatokat az MNB.
Feltehetően kevésbé tart attól a jegybank, hogy az árfolyamsáv széléig erősödik a forint, mint hogy nem teljesül az inflációs célkitűzés, és ezáltal erodálódik a monetáris politika hitelessége - kommentálta a tegnapi kamatdöntést Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője. Zsoldos István, a CA-IB Értékpapír Rt. közgazdásza szerint az sem világos, hogy csak időben tolódott ki a kamatvágás vagy pedig valóban megváltozott a jegybanki politika. A jegybank elnökének nyilatkozatai és a tényleges döntések közötti különbség arra utal, hogy esetleg a monetáris tanácson belül sincs teljes egyetértés az ideális kamatszinttel kapcsolatban - fejtette ki Zsoldos.
Nem tartja meglepőnek a tegnapi kamatdöntést Kovács György, a Budapest Economics szakértője, szerinte ugyanis a jegybank egy héttel ezelőtt is nyugodtan csökkenthette volna akár 100 bázisponttal is a kamatokat, ha akarja. Amennyiben az MNB tegnap újra csökkenti a hitelezés költségét, úgy komolytalanná vált volna az egy héttel korábbi kamatvágás - mondta Kovács, aki szerint csökkenni fog a kamat, ha tartósan 238 forint alatt marad az euró kurzusa.
A kamatcsökkentési várakozások akkor erősödtek fel, amikor a szlovák jegybank 150 bázispontos kamatvágása után a forint rekordszintre erősödött az euróval szemben és vészesen megközelítette az árfolyamsáv erős szélét. A kurzus emelkedését egyes vélemények szerint a konvergenciafolyamat miatt csökkenő hozamszintekre, illetve a forintsáv esetleges eltolására spekuláló forró pénzek beáramlása okozta.
A forintra nehezedő nyomást eleinte verbális intervencióval próbálta enyhíteni a jegybank elnöke és a kormányfő. A továbbra is a sáv erős szélét ostromló forint azonban arra utalt, hogy a vételi oldal lehűtésére ennél többre van szükség, így múlt hétfőn soron kívüli ülésen 50 bázisponttal csökkentette az alapkamatot az MNB.
A meglepetésszerű monetáris enyhítésből és a jegybank illetékeseinek nyilatkozataiból az elemzők többsége arra következtetett, hogy a költséges intervenció elkerülése érdekében a jegybank akár további kamatvágásokra is hajlandó. A piac már be is árazta a kamatvágást, az állampapír-piaci hozamokba 200-300 bázispontos kamatmérséklést építettek be a befektetők a múlt héten.
Az elemzők szerint nagyarányú korrekció nem várható a piacon a tegnapi kamatdöntés miatt. A szakértők ugyanis arra számítanak, hogy legkésőbb februárig a jegybank összesen akár 100 bázisponttal is csökkentheti kamatait, azaz a kamatcsökkentési várakozások nem igazán mérséklődtek, inkább csak kitolódtak. A jegybank monetáris tanácsa legközelebb december 2-án ül össze, az itt születendő döntésre pedig feltehetően az Európai Központi Bank három nappal későbbi ülésére vonatkozó, kamatcsökkentésre utaló várakozásoknak jelentős hatása lesz.
K. P. P
