kamat

Változatlan alapkamatszintre számít a piac

Változatlan jegybanki kamatszintre számítanak a NAPI Gazdaság által megkérdezett makroelemzők. A szakemberek szerint sem a makrogazdasági környezet, sem a forint árfolyama nem indokolja a monetáris kondíciók megváltoztatását.

Változatlan kamatszintre számít a piac

Változatlan jegybanki kamatszintre számítanak a NAPI Gazdaság által megkérdezett makroelemzők. A szakemberek szerint sem a makrogazdasági környezet, sem a forint árfolyama nem indokolja a monetáris kondíciók megváltoztatását, sőt az Európai Központi Bank (ECB) sem nyúlt a kamatokhoz múlt heti ülésén, ami szintén a magyar alapkamat változatlanságára utal. A monetáris tanács ma délután ül össze. A múlt héten több szakértő is lehetségesnek tartotta, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) módosítja a kamatszintet. Volt, aki a forint átmeneti gyengülése miatt kamatemelésre látott esélyt, de akadtak olyan prognózisok is, amelyek szinte biztosra vették, hogy Frankfurtban csökkentik a hitelezés költségét, így Budapesten is elkerülhetetlen lesz a kamatvágás. A jegybank monetáris tanácsa legutóbb január közepén, a forintsáv ellen indított spekulációs támadás kapcsán nyúlt az alapkamatlábhoz, amely azóta 6,5 százalékon áll. A jegybankárok utoljára február végén változtattak a monetáris kondíciókon, ekkor ugyanis - bár az alapkamatot változatlan szinten hagyták - az addigi 600 bázispontról 200 bázispontra mérsékelték a kamatfolyosó szélességét és feloldották a kéthetes betétetekkel kapcsolatos mennyiségi korlátozásokat is. A jegybank többször egyételművé tette, hogy döntései meghozatalakor nem az idei, hanem a jövő évi inflációs folyamatokat veszi figyelembe. Ennek köszönhető az is, hogy bár idén decemberben az MNB számításai szerint az eredetileg meghatározott 4,5 százalékos szint felett lesz a fogyasztói árak növekedési üteme, a monetáris tanács két héttel ezelőtti ülésén mégsem szigorított a monetáris feltételeken.

Nem változott az irányadó jegybanki kamat

A monetáris tanács változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatláb 6,5 százalékos szintjét - közölte tegnap az MNB. A bejelentés összhangban volt a piac előzetes várakozásával, a NAPI Gazdaságnak nyilatkozó makroelemzők közül senki sem számított a kamatszint módosulására. A jegybankárok tegnapi döntésükkel újra egyértelművé tették, hogy az idei inflációs folyamatok már nem befolyásolják a monetáris politikai döntéshozatalt. A kamatszint változatlanságát ugyanis azzal magyarázta a 2003-as rátáról nem értekező monetáris tanács, hogy a gazdasági folyamatok lehetővé teszik a jövő év végi inflációs cél teljesülését, így a monetáris kondíciók megváltoztatása nem indokolt. Az elemzők egy csoportja szerint a csökkenő olajárak, az élelmiszerárak kedvező alakulása és a vártnál alacsonyabb importált infláció miatt a jegybanktól függetlenül is teljesülhet a 4,5 százalékos idei cél. Az optimista álláspontot azonban nem osztja mindenki, többen 5 százalék feletti dinamikát prognosztizálnak decemberre. Az MNB szerint az iraki háború hatásai nem veszélyeztetik a hazai pénz- és tőkepiacok, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását, a gazdasági bizonytalanság pedig nem nőtt. Hasonlóan vélekedik Barcza György, az ING Bank közgazdásza, aki szerint a mostanában inkább az alacsony forgalomtól szenvedő piacokat nem érinti számottevően az iraki konfliktus. A jegybank szerint a bér-, illetve az inflációs statisztika arra utal, hogy a versenyszektorban megkezdődött az alkalmazkodás, a gazdasági szereplők várakozásai alacsonyabb inflációhoz igazodnak, így megvalósulhatnak a jegybanki előrejelzések. A költségvetés első két havi egyenlege szintén igazolni látszik az MNB korábbi előrejelzését - áll a monetáris tanács indoklásában. A jegybank legutóbbi inflációs jelentésében 2003-ra 7,8 százalékos bruttó bérdinamikát várt.

Változatlan kamatszintre számít a piac

Nem változtat mai ülésén a 6,5 százalékos jegybanki alapkamatlábon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa - vélik a NAPI Gazdaságnak nyilatkozó makroelemzők. A szakértők szerint változatlan kamatszintet valószínűsít, hogy a makrogazdasági környezet nem módosult számottevően a legutóbbi ülés óta. Feltehetően óvatosságra inti a monetáris döntéshozókat az iraki háború is - tette hozzá Detrekői László, a CIB Értékpapír Rt. elemzője. Barcza György, az ING Bank szakértője úgy véli, hogy a kamatot változatlanul hagyják a jegybankárok, az MNB közleménye azonban utalhat arra, hogy a forint további gyengülése kamatemelést indukálhat a jövőben. A monetáris tanács legutóbb két hete tartott ülést, ahol a várakozásoknak megfelelően 6,5 százalékon hagyták a jegybanki alapkamatot. A jegybankárok utoljára február végén változtattak a monetáris kondíciókon, ekkor ugyanis - bár az alapkamatot változatlan szinten hagyták - a spekulációs támadás befejeződésére hivatkozva az addigi 600 bázispontról 200 bázispontra mérsékleték a kamatfolyosó szélességét és feloldották a kéthetes betétetekkel kapcsolatos mennyiségi korlátozásokat is. A jegybanki alapkamatláb az árfolyamsáv ellen indított spekuláció óta 6,5 százalékon áll, akkor a forró pénzek beáramlásának megakadályozása érdekében két nap alatt 200 bázisponttal csökkentették a kamatszintet. Az elemzők középtávon sem várnak jelentősebb kamatváltoztatást. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője szerint amennyiben az egyensúlyi mutatók jelentősen romlanak, úgy a nyár elején kamatemelésre kerülhet sor, de ha ez elmarad, akkor akár csökkenhet is a kamatszint. Az év végéig a jelenleg érvényes 6,5 százalékon maradhat az alapkamatláb - véli Kovács György, a Budapest Economics közgazdásza, aki szerint a forintpiac viszonylag érzéketlen a külső sokkokra, így feltehetően az iraki események sem hagynak mély nyomot az árfolyamon. Barcza szerint jelenleg az a jegybank legnagyobb gondja, hogy gyakorlatilag nincs monetáris politikai mozgástere. Hoszszabb távon akár az árfolyamsáv eltolása is szóba jöhet - véli az elemző, aki szerint ez nem feltétlenül járna a forint erősödésével, így a kormányzat számára is elfogadható lenne.