Nem változtat mai ülésén a 6,5 százalékos jegybanki alapkamatlábon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa - vélik a NAPI Gazdaságnak nyilatkozó makroelemzők. A szakértők szerint változatlan kamatszintet valószínűsít, hogy a makrogazdasági környezet nem módosult számottevően a legutóbbi ülés óta. Feltehetően óvatosságra inti a monetáris döntéshozókat az iraki háború is - tette hozzá Detrekői László, a CIB Értékpapír Rt. elemzője. Barcza György, az ING Bank szakértője úgy véli, hogy a kamatot változatlanul hagyják a jegybankárok, az MNB közleménye azonban utalhat arra, hogy a forint további gyengülése kamatemelést indukálhat a jövőben.
A monetáris tanács legutóbb két hete tartott ülést, ahol a várakozásoknak megfelelően 6,5 százalékon hagyták a jegybanki alapkamatot. A jegybankárok utoljára február végén változtattak a monetáris kondíciókon, ekkor ugyanis - bár az alapkamatot változatlan szinten hagyták - a spekulációs támadás befejeződésére hivatkozva az addigi 600 bázispontról 200 bázispontra mérsékleték a kamatfolyosó szélességét és feloldották a kéthetes betétetekkel kapcsolatos mennyiségi korlátozásokat is. A jegybanki alapkamatláb az árfolyamsáv ellen indított spekuláció óta 6,5 százalékon áll, akkor a forró pénzek beáramlásának megakadályozása érdekében két nap alatt 200 bázisponttal csökkentették a kamatszintet.
Az elemzők középtávon sem várnak jelentősebb kamatváltoztatást. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője szerint amennyiben az egyensúlyi mutatók jelentősen romlanak, úgy a nyár elején kamatemelésre kerülhet sor, de ha ez elmarad, akkor akár csökkenhet is a kamatszint. Az év végéig a jelenleg érvényes 6,5 százalékon maradhat az alapkamatláb - véli Kovács György, a Budapest Economics közgazdásza, aki szerint a forintpiac viszonylag érzéketlen a külső sokkokra, így feltehetően az iraki események sem hagynak mély nyomot az árfolyamon.
Barcza szerint jelenleg az a jegybank legnagyobb gondja, hogy gyakorlatilag nincs monetáris politikai mozgástere. Hoszszabb távon akár az árfolyamsáv eltolása is szóba jöhet - véli az elemző, aki szerint ez nem feltétlenül járna a forint erősödésével, így a kormányzat számára is elfogadható lenne.
Kolozsi Pál