jogállamiság

Vereséget szenvedett a magyar kormány

Elutasította Magyarország keresetét a Sargentini-jelentés ügyében az Európai Bírósáa, vagyis az Európai Parlament (EP) 2018. szeptember 12-én jogszerűen szavazta meg a zöldpárti holland EP-képviselő, Judith Sargentini nevét viselő jelentést, amelynek az elfogadása utat nyitott arra, hogy az Európai Unió elindítsa a Lisszaboni Szerződés 7. cikkelye szerinti eljárást Magyarország ellen.

A magyar-lengyel tandem miatt egy héten belül kitörhet az EU-s belháború

Az Európai Parlament az Európai Bizottságot is beperelheti, ha június 1-ig nem küld írásos értesítést Magyarországnak és Lengyelországnak a jogállamisági problémák miatt. Az Orbán Viktor vezette magyar, és a Mateusz Morawiecki-féle lengyel kormányok vétófenyegetéssel érték el tavaly év végén, hogy a jogállamisági mechanizmus még faramuci módon ne legyen az idén feltétele az uniós kifizetéseknek, viszont az EP szerint a Bizottság az alkuval szabotálja a szabályozást.

A magyar 7-es cikk szerinti eljárásban még a mostani uniós elnökség alatt továbblépne az EU

Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa a Twitteren arról számolt be, hogy "konstruktív és őszinte légkörben zajlott" Varga Judit igazságügyminiszterrel a kedd reggeli brüsszeli megbeszélése, amelyen főként a jogállamot érintő kérdésekről volt szó. A biztos azt is közölte, hogy még a jelenlegi portugál elnökség alatt szeretnének a hetes cikkely szerinti eljárásban előre lépni. A tárgyalás részleteit ismerő uniós források szerint Reynders azt is kérte, hogy Magyarország gondolja újra az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérdését.

A kormány feltételt szabna Brüsszelnek?

A közös uniós hitelfelvételt lehetővé tevő, tavaly decemberben elfogadott uniós jogszabályt ratifikálnia kel a magyar Országgyűlésnek, amit a kormány mintha arra próbálna kihasználni, hogy a jóváhagyás elutasításával fenyegesse az EU-t.