ingatlanpiac

Megváltozik a kormányzat évtizedes lakáspolitikája, benéztünk a zárt ajtók mögé

Gyökeresen megváltozik a kormányzat lakhatási politikája, az Economx információi szerint az elmúlt időszak miniszterelnöki, miniszteri bejelentései mind azt szolgálják, hogy végül összeálljon egy tárcákon átívelő évtizedes szakmai program. Három részes cikksorozatunk első részében kormányzati források, háttérbeszélgetések alapján mutatjuk be az úgynevezett szabályozott lakhatási övezeteket, és arra is magyarázatot adunk, hogy miért döntött a kormányzat a változtatás mellett.

A lakhatási válság napos oldala: kilőttek a hazai lakáspiaci hozamok

A bérleti díjak egy év alatt 9,6 százalékkal nőttek országosan, az ingatlanárak pedig átlagosan 6 százalékkal lettek magasabbak az MBH Jelzálogbank legfrissebb ingatlanpiaci elemzése nyomán. Jövőre is csábító hozamokat kínálhat a lakáspiac, ha nagyobb sebességbe kapcsol a drágulás üteme.

Hiába a fellendülés: a fiatalok kiszorulnak a lakáspiacról, mindent visznek a befektetők

Tovább élénkül a lakáspiac 2025-ben, de ez nem jelenti azt, hogy tartósan visszatér a pandémia időszakáig tartó aranykorszak – ebben egyetértettek a szakértők a zenga.hu ingatlanpiaci konferencián, akik jövőre 10 százalékos áremelkedéssel, az újépítésű lakások esetében pedig 2 millió forintos átlagos négyzetméterárral számolnak Budapesten.

Megbolondíthatja az ingatlanpiacot a klímapara

A klímakockázatok miatt a múltbeli teljesítmény alapján egyre nehezebben becsülhető az ingatlanok jövőbeli hozama. Az ezzel kapcsolatos kockázatok egy részét máris érzékeljük: más a szellemi munkavégzés módja és helye, elterjedt a megújuló energia és egyre több épületben működik gépi hűtés. Időközben az Európai Unió közzétette a zöld átállásról szóló Fit for 55 átállási tervezetét, amelynek kibocsátáscsökkentési céljai az egyre szigorodó nemzeti szintű energetikai szabályozásokban is lecsapódnak. Mindezek miatt a klímakockázatok értékelése és kezelése a jövőbeli hozam becslésének meghatározó részévé válik.