A Közel-Kelet ismét a világpolitika fókuszába került: a 12 napos izraeli–iráni fegyveres összecsapás ugyan véget ért, de a régió továbbra is instabil, és a helyzet bármikor újra eszkalálódhat. Az Egyesült Államok közvetlen katonai beavatkozása komoly fordulatot hozott a térségben, míg az Európai Unió egyre látványosabban marad ki a válságkezelésből. A legfrissebb podcast-adásban Kaiser Ferenc (NKE) és Nagy Dávid (Oeconomus) értelmezik az elmúlt hetek történéseit és Donald Trump lépéseit.
Szerző(k): Tieger EndreA NATO-csúcs közepette Mark Rutte megköszönte az amerikai elnöknek, hogy a hétvégén parancsba adta, légicsapással semmisítsék meg az atomlétesítményeket a közel-keleti országban.
Szerző(k): S. Z.Putyin külügyminisztere alaposan kiborult, amiért meglátása szerint előfeltételek nélkül kíván békét elérni Ukrajnában a nyugati világ. Európa országai is felelősek az atomlétesítmények elleni iráni bombázásért, legalábbis így véli.
Szerző(k): S. Z.Azt írják, hogy az iráni nukleáris létesítmények megrongálását követően valószínűvé válhat a radioaktív szivárgás kockázata, és mivel Irán népe már most is saját rezsimjének célpontja, elkerülendő, hogy egyben nukleáris célponttá is váljon.
Szerző(k): S. A. S.Kedd reggelre véget érhet a közel-keleti villámháború, amennyiben Izrael és Irán befejezik „folyamatban lévő, utolsó küldetéseiket” – közölte az amerikai elnök éjszaka.
Szerző(k): T. E.A miniszterelnök a rendőrség Teve utcai székházában tartott egyeztetés után rendkívüli biztonsági intézkedéseket jelentett be a közel-keleti konfliktus magyarországi következményeinek kezelésére, ám a részleteket nem árulta el.
Szerző(k): T. E.Lengyel nyugdíjas katona próbálta volna eltenni láb alól az Ukrajna élén álló államfőt. De nem ám egy háttér nélküli, magányos farkas volt.
Szerző(k): Sándor ZoltánAz NKE szakértőjének elmondása alapján, ha leáll a Hormuzi-szoros, azt Putyin köszöni szépen, és még két évig háborúzik Ukrajnában. Gazdaságilag ugyanis az az orosz elnök malmára hajthatja a vizet.
Szerző(k): Sándor Zoltán