GDP

Felgyorsult a cseh gazdaság növekedése

Csehországban a harmadik negyedévben 3,4 százalékkal bővült a bruttó hazai termék éves összehasonlításban – jelentette a prágai statisztikai hivatal. Ez a leggyorsabb növekedési ütem az elmúlt két évben, az elemzők csak 3 százalékot vártak a második negyedévi 2,4 százalék után. A gyorsulást főként a lakossági fogyasztás vártnál nagyobb növekedése okozta. Ez utóbbi oka, hogy 1996 óta a legnagyobb reálbér-növekedés ment végbe Csehországban az idén. Egyedül a harmadik negyedévben 6,9 százalékkal, 16 522 koronára (619 dollár) nőtt a havi átlagbér, ami – mint a Bloomberg rámutatott – meghaladja mind a lengyel, mind a magyar szintet. A háztartási kiadások 7,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, amiben a béremelkedés mellett szerepet játszott az is, hogy a nulla közeli infláció és a rendkívül alacsony, 2 százalékos jegybanki alapkamat miatt jelentősen megnőtt a hitelfelvétel. A Reuters elemzői szerint mindez azt jelzi, hogy várhatóan véget ér a kamatcsökkentési periódus, sőt a Dow Jones jövőre már kamatemelést vár. A vállalati beruházások 3,9 százalékkal nőttek, ami 1,3 százalékkal járult hozzá a GDP bővüléséhez, a külkereskedelem viszont visszahúzta a gazdaságot, 1,5 bázisponttal csökkentette a bruttó hazai termék növekedési ütemét. Az egy főre jutó GDP tekintetében Csehország a negyedik helyen áll a jövőre csatlakozó tíz ország között, és a nyugati szakértők számításai szerint harminc éven át kell az uniós növekedési tempó kétszeresét teljesítenie ahhoz, hogy utolérje Németországot.

Lassul a szlovák gazdaság növekedése

Szlovákia bruttó hazai terméke (GDP) az első negyedévi 4,1 százalék után a második negyedévben 3,8 százalékkal bővült a pozsonyi statisztikai hivatal (SÚSR) tegnapi jelentése szerint. A lefékeződés ellenére Szlovákia gazdasága még mindig a legdinamikusabb a közép-európai uniós tagjelölt országok között. A második negyedévi gazdasági növekedés szinte kizárólag az export bővülésének köszönhető – állapították meg egybehangzóan az elemzők, mivel az állam és a lakosság fogyasztása 2002 hasonló időszakához viszonyítva 1,2, illetve 0,2 százalékkal visszaesett. Szlovákia kivitele 2003 első felében 24,1 százalékkal nőtt 2002 első feléhez képest, míg a behozatalnál a növekedés csupán 15,3 százalékot tett ki. A statisztikai hivatal 2003-ban a GDP 4,1 százalékos növekedésével számol. A gazdasági növekedés eredményeként 2002 és 2003 első fele között 2,6 százalékkal emelkedett a foglalkoztatottak száma. A hivatal úgy látja, 2003 végén az infláció éves szinten 8,9 százalék lesz. Ami pedig az átlagos nominálbéreket illeti, azok az év folyamán 6,9 százalékkal nőve elérik a 14 450 koronát. A szlovák korona tegnap nem reagált a kedvező, de a várakozásoknak megfelelő makroadatok közzétételére.

A piac a GDP-növekedés gyorsulására számít

A makroelemzők szerint a második negyedévben 2,9 százalékkal bővült a magyar gazdaság. A szakértők eltérően vélekednek a beruházási dinamikáról, az államháztartás hiányával kapcsolatban pedig hisznek a pénzügyi tárcának.

Egyre pesszimistább a piac

Az elemzők szerint idén és jövő decemberben egyaránt 5 százalék fölött lesz az inflációs ráta, az államháztartás hiánya pedig meghaladja a kormány célkitűzését - derül ki a Reuters augusztusi felméréséből. Az előrejelzések sokat romlottak a júliusi felmérés óta, ami minden bizonnyal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) meglepően pesszimistára sikeredett inflációs jelentésének számlájára írható. A NAPI Gazdaságnak nyilatkozó elemzők már az inflációs jelentés publikálásakor jelezték, hogy a jegybanki prognózis feltehetően felülírja a korábbi előrejelzéseket (NAPI Gazdaság, 2003. augusztus 19., 1-3. oldal). A Reuters szerint az elemzők prognózisainak átlaga 5,18 százalékos decemberi fogyasztói árindexet valószínűsít, ami 17 bázisponttal magasabb a júliusban bejelentett hatósági áremelések miatt már amúgy is magas két héttel ezelőtti előrejelzésnél. A jegybank 5,2 százalékra teszi az év végi inflációt, az inflációs cél azonban legfeljebb 4,5 százalékos rátát tett volna lehetővé. A jövő évi inflációs kilátások az ideieknél is nagyobb mértékben romlottak. A piaci átlag 5,14 százalékos, ami 43 bázisponttal magasabb a július véginél, az egy hónappal korábbit pedig csaknem egy százalékponttal haladja meg. A jegybank ezzel együtt is borúlátóbb a piacnál, az MNB ugyanis - változatlan monetáris feltételekkel számolva - 5,8 százalékra teszi a decemberi rátát. A jegybank eredetileg legfeljebb 4,5 százalékos árindexet tartott volna elfogadhatónak 2004 végére, az indirekt adók terén tervezett változtatások miatt azonban ma már 5,5 százalék alatti inflációt is sikernek tekintene. A felmérés szerint az elemzők szintén nem osztják a kormány derűlátását sem az idei, sem pedig a 2004-es fiskális folyamatokkal kapcsolatban. A szakértők átlagosan a bruttó hazai termék (GDP) 5,4, illetve 4,5 százalékára teszik az államháztartási deficitet, szemben a kormány 4,8, illetve 3,8 százalékos célkitűzésével. Az elemzők többsége szerint az idei gazdasági növekedés 3,2 százalékos lesz, de a legoptimistább szakértő is csak 3,4 százalékos GDP-növekedésre számít. A piac jövőre a növekedés gyorsulásával számol, van olyan elemző is, aki 4 százalékos dinamikát valószínűsít. Idén 3,96 milliárd euró, jövőre pedig 3,86 milliárd euró lesz a folyó fizetési mérleg hiánya - amennyiben az átlagos előrejelzés igaznak bizonyul -, azaz a piac bár borúlátóbb lett a külső egyensúlyi folyamatok tekintetében, de még így is optimistább az MNB-nél. Az elemzők úgy vélik, hogy decemberre 258 forint alá süllyed az euró árfolyama, egy évvel később pedig 253 forint alá megy a kurzus. A szakértők egyik fele szerint az euró/forint árfolyammal 2008 után már nem kell foglalkozni, de egyre többen úgy vélik, hogy 2009 előtt nem váltja fel a magyar devizát a közös európai pénz.