GDP

Kiábrándító az eurózóna második negyedéve

Kiábrándítónak minősítette az Európai Bizottság az eurózóna második negyedévi teljesítményét tegnap megjelent negyedéves jelentésében, de Joaquin Almunia pénzügyi biztos az év második felében már javulásra számít. A becslések szerint a növekedési ütem az első három hónapban elért 0,5 százalékról a másodikban 0,3 százalékra lassult negyedéves összehasonlításban. Ennek okát elsősorban a magas olajárakban, a közel öt éve legmagasabb munkanélküliségben, a belső fogyasztás gyengeségében látják, de úgy vélik, hogy több jel a gazdaság megerősödésére utal. Így például a gyengébb euró jobb exportlehetőségeket kínál a térségnek, ami fellendítheti az ipari termelést. Az EU pénzügyminiszterei a múlt héten már 1,3-ra csökkentették az eurózóna ez évi növekedésre áprilisban adott 1,6 százalékos előrejelzést, amit most Almunia is túl derűlátónak minősített. A bizottság legközelebb októberben teszi közzé előrejelzését. A második negyedéves gyengülésben meghatározó szerepet játszik a német gazdaság, amely az első negyedévben még négy éve a legnagyobb, 1 százalékos növekedést produkálta, a másodikban azonban a Bundesbank becslése szerint már stagnált. A bizottság szerint az idén átlag hordónként 54 dollárra, jövőre 59 dollárra várt olajár kétségtelenül negatívan fogja befolyásolni a gazdaság növekedését, de e hatást nem érdemes túlbecsülni.

Japán újra recesszió előtt áll?

A harmadik negyedévben 0,1 százalékkal nőtt Japán bruttó hazai terméke (GDP) az előző három hónaphoz viszonyítva, ami éves szinten mindössze 0,2 százalékos bővülést jelent – derül ki a kormány által tegnap közzétett, új módszertan alapján számolt statisztikából. A negyedéves adat megegyezett a régi metodika alapján kalkulált értékkel, de az elemzők az elsősorban a deflátor számítását érintő módszertani váltástól szebb számokat vártak. Az új statisztika szerint az április és június közötti időszak 0,1 százalékos negyedéves zsugorodást hozott, szemben a korábban közölt 0,3 százalékos növekedéssel. Negyedéves alapon a beruházások 1,1 százalékkal nőttek a harmadik negyedévben, a háztartások fogyasztása azonban csupán 0,2 százalékkal bővült. Nem sok jót ígér az a szintén tegnap publikált index sem, amely a szigetország szolgáltató szektorának általános állapotát számszerűsíti, ugyanis ez a mutató novemberben 45,3 pontra csökkent az előző havi 46,4 pontról.

Aggasztó tüneteket mutat az eurózóna gazdasága

Egyéves mélypontra süllyedt az eurózóna gazdasági növekedési üteme a harmadik negyedévben, a feldogozóipar novemberben stagnálás közeli állapotba került.

Száguld a kínai gazdaság

A kínai gazdaság tavaly az év egészében 9,1 százalékkal nőtt, és az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) első ízben átlépte az ezerdolláros határt - jelentette a pekingi statisztikai hivatal. 1996 óta nem volt példa a bruttó hazai termék ilyen ütemű bővülésére Kínában (akkor 9,7 százalékos volt a növekedés). A negyedik negyedévben egészen szédítő tempóban, 9,9 százalékos nőtt a GDP. A világ nagy országai közül Kína gazdasági növekedése volt a leggyorsabb, annak ellenére, hogy az atípusos tüdőgyulladás-járvány (SARS) a második negyedévben visszavetette a teljesítményt. A fantasztikus eredményben meghatározó szerepe volt annak, hogy a külkereskedelem tavaly közel 35 százalékkal, az állami beruházásokkal támogatott ipar 17 százalékkal bővült, és a szűkös évek után a kiskereskedelmi forgalom 9,1 százalékkal futott fel - írta a Reuters. Mintegy válaszul a kínai statisztikák megbízhatóságát firtató nyugati felvetésekre, a statisztikai hivatal vezetője tegnap bejelentette, hogy - ez most először fordul elő - kénytelenek visszamenőleg 9,1-ről 9,6 százalékra módosítani a harmadik negyedévi GDP-növekedési adatot. Ami a gazdaság túlhevülésére vonatkozó, már évek óta ismétlődő szakértői aggályokat illeti, a hivatalvezető kifejtette: a gazdaság jó formában van, az alacsony infláció mellett tavaly nőttek a lakossági jövedelmek, a vártnál kisebb volt a munkanélküliség, míg a külkereskedelmi többletnek köszönhetően a valutatartalék 403,3 milliárd dollárra emelkedett. Így annak ellenére, hogy egyes térségekben és szférákban - mint az ingatlanpiac, az acélipar és a cementgyártás - érezhető volt némi túlfűtöttség, nem tartják indokoltnak a félelmeket. Az elemzők arra számítanak, hogy a kínai kormány idén némileg visszafogja kiadásait, s emiatt 9,5 százalékra lassul a növekedés.