E hét során derül fény a KSH jóvoltából arra, hogy inflációs, építőipari és ipari adatok terén milyen képet fest a magyar nemzetgazdaság. Komoly gazdasági súlyt képvisel az elmúlt napok híre, miszerint kvázi Atlantiszként süllyesztették el a Rákosrendezőre megálmodott mini-Dubaj, illetve Grand Budapest óriásprojektjét. Eközben a forint lubickol és a kiskereskedelem az iparral együtt betegeskedik hazánkban. Heti makrogazdasági összefoglalónk.
Szerző(k): Sándor ZoltánMegközelítő becslések szerint mintegy félmillió magyar dolgozik jelenleg külföldön, sokan közülük nem is szeretnének hazajönni. Márpedig az agyelszívás hatásai a gazdaság jövőjére nézve is igen komolyak.
Szerző(k): G. É.Kismilliószor hallottuk már a piaci világ háza tájáról, hogy milyen fontos az innováció, hiszen ez mozgatja a szálakat, viszi előre a cégeket és végső soron termeli a profitot. Ugyanakkor tisztában vagyunk vele, hogy az innováció lényegében mit jelent és mi a valódi tétje egy vállalat életében? Mint a mellékelt ábra mutatja, a hazai cégvilág e téren különösebben nem lehet büszke magára.
Szerző(k): Hercsel AdélElfogadta a román parlament a 2025-ös költségvetés tervezetét, ennek értelmében 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 4,4 százalékos átlagos éves inflációval kalkulálnak.
Szerző(k): Sándor ZoltánEzen a héten hazai szinten ipari, valamint kül- és kiskereskedelmi adatok látnak napvilágot. Az viszont már kiderült, hogy a kormányfő miért vár diadalmas évet a magyar gazdaságtól, miközben van honnan feltápászkodni. Heti makrogazdasági összefoglalónk.
Szerző(k): Sándor ZoltánMiközben hazánk kilábalt a technikai recesszióból, megnéztük, hogy áll az Európai Unió gazdasági teljesítménye. Bármilyen meglepő, de az Eurostat január végi kimutatása alapján közel sem Magyarország produkálja a leggyengébb eredményeket.
Szerző(k): Sarkadi-Illyés CsabaDonald Trump amerikai elnök szerint az Egyesült Államokat külföldi partnerei kihasználják, ezért kellenek a februártól bevezetett vámok Kanadával, Mexikóval és Kínával szemben.
Szerző(k): G. É.Ismét erős évet zárt tavaly gazdasági szempontból Spanyolország: 2024-ben 3,2 százalékos éves GDP-növekedést regisztráltak. Még ha a helyiek kezdenek is besokallni a turistaözöntől, javarészt ennek a szektornak köszönhetik a gazdasági sikert. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök szerint pedig még egy tényező járult hozzá jelentős mértékben az eredményhez: a kiváló bevándorláspolitika.
Szerző(k): Csernik-Varga Adrienn
Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
