fiatalok

A fiatalok lehetnek a választás kulcsa – így csap össze a Fidesz és a Tisza

Mivel kalkulálhatnak a magyar fiatalok, hovatovább a családok a választások után? Zanzásítva bemutatjuk, milyen javaslatokat kommunikálnak, s mit tettek le az asztalra a kormánypártok és a Tisza a hazai ifjúságpolitika terén. Összehasonlításunkban a főbb törésvonalak adta különbségekre koncentrálunk – a kivándorlástól a családpolitikán át a lakhatási válságig.

Csendes járvány Magyarországon: egymilliónál is több érintett van

A 2-es típusú cukorbetegség alattomosan alakul ki, egyre több magyar fiatalt is érint, ezért a korai szűrés kiemelten fontos.

„Hiányoztál” – mit tehet a szülő, amikor az AI lesz a gyerek barátja?

A mesterséges intelligencia (AI) megfelelő edukáció és szülői támogatás mellett hasznos eszköz lehet a gyerekek kezében, de komoly kockázatokat rejt, ha kontroll nélkül használják. A konfliktusmentes, mindig támogató AI-modellek könnyen érzelmi kötődést alakíthatnak ki, miközben a gyerekek fejlődésükből fakadóan még nem tudják teljesen elkülöníteni a generált tartalmat a valóságtól – mondta lapunknak Linczmayer Zsófia, a KPMG associate partnere. A beszélgetésben szó volt a felelősség kérdéséről, az AI veszélyeiről, arról, hogy hány éves kortól érdemes elkezdeni a használatát, és azokról a készségekről is, amelyekre a jövő generációinak szüksége lesz.

Lakásvásárlás? Enélkül nem sikerülhet

A szülőkkel élő fiatalok 25 százaléka a lehető leghamarabb önálló háztartásba költözne, ám 58 százalékuk számára csak az albérlet marad reális opció az azonnali váltáshoz. Miközben a 19-29 éves korosztály 28 százaléka tervez lakásvásárlást a következő három évben, tízből nyolc fiatal valamilyen mértékű hitel bevonásával tudná finanszírozni új otthonát. Különösen a 26-29 évesek körében válhat meghatározóvá a külső forrás: ebben a csoportban 41 százalék azok aránya, akik úgy gondolják, hogy túlnyomórészt hitelből tudnak majd ingatlant vásárolni.