Három új EU tagország az ERM II-ben
Instabilitást hozhat az ERM-II
Az európai árfolyam-mechanizmusra (ERM-II) jellemző korlátozott árfolyam-rugalmasság és a tőkeáramlás teljes liberalizálása komoly instabilitást okozhat az eurózónához csatlakozni kívánó országok pénzügyi rendszerében – vélik a londoni székhelyű Centre for Economic Policy Research (CEPR) kutatói. Részletek a mai NAPI Gazdaságban.
Egyoldalú euróbevezetést javasol a CEPR
Az európai árfolyam-mechanizmusra (ERM-II) jellemző korlátozott árfolyam-rugalmasság és a tőkeáramlás teljes liberalizálása komoly instabilitást okozhat az eurózónához csatlakozni kívánó országok pénzügyi rendszerében - vélik a londoni székhelyű Centre for Economic Policy Research (CEPR) kutatói, akik így az euró egyoldalú, azaz a konvergenciakritériumok teljesítése előtti bevezetését is megfontolandónak tartják. A szakértők elismerik, hogy az európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz (EMU) való csatlakozás feltételrendszerét megfogalmazó maastrichti szerződés (MSZ) értelmében a tagjelöltek nem vezethetik be egyoldalúan az eurót. Az MSZ előírja, hogy az euró bevezetése előtt a tagjelölteknek két évet el kell tölteniük az ERM-II keretei között, le kell szorítaniuk az inflációt és a kamatszintet, miközben csökkenteniük kell az államháztartási hiányt és az államadósságot. Ezen előírásoknak ma már nincs sok értelmük, az egyoldalú euróizálás lehetővé tételét komolyan meg kellene fontolniuk az európai hatóságoknak - vélik a kutatók, akik szerint a kritériumok érvényüket vesztették. Az ERM-II hasonló a jelenlegi magyar rendszerhez, azaz +/-15 százalékos árfolyammozgást tesz lehetővé és tiltja a tőkemozgások korlátozását. A csatlakozó országok ilyen körülmények között a konvergenciafolyamat miatt jelentős tőkebeáramlásra számíthatnak, márpedig ezek az előző évtized pénzügyi válságait is rendre megelőzték - figyelmeztetnek a szakértők. Az elemzés készítői úgy vélik, hogy a csatlakozó országok devizája reálfelértékelődés előtt áll. Az ERM-II rendszer az árfolyamsáv, illetve a gyakran alkalmazott belső implicit sáv szélén megakadályozza a nominális felértékelődést, és ezzel szükségtelen inflációs nyomást okoz. Miután az alacsony infláció az egyik maastrichti kritérium, így az árfolyamrendszer áttételesen az eurózónához való csatlakozást gátolja - áll a tanulmányban. Az euró minél gyorsabb bevezetését a forintsáv eltolására irányuló spekulációs támadás óta több szakértő is a magyar gazdaság elemi érdekének nevezte, de többen úgy látják, erre csak 2008-2009-ben kerülhet sor.
A forint útja az euróig
A jegybanki intervenciós sáv jelentős szélesítése után a forint és a magyar árfolyamrendszer jövőjét találgatják a szakemberek. A köztes, puhán rögzített rendszerek, mint a csúszó leértékelés is, soha nem bizonyultak hosszú távon életképesnek, és az Európai Unióhoz való közeledés kívánalmai is arra engednek következtetni, hogy jelenlegi árfolyamrendszerünk átmeneti jellegű - írja cikkünk közgazdász szerzője.
Sávszélesítésre utal a forint erősödése?
A forint kiheverve a török betegséget, újra felugrott a sáv erős szélére, ám az elemzők szerint ebből még nem következik az, hogy a piac áprilisra valószínűsíti a fizetőeszköz lebegtetési sávjának szélesítését. Úgy vélik, a legvalószínűbb, hogy a jegybank nem tartogat meglepetéseket. Cikkünk a mai NAPI Gazdaságban.