Az EU bankja már nem tesz különbséget tagok és tagjelöltek között
Gordon Tamás, Brüsszel
Idén januártól már az Európai Unió tagjaival azonos feltételekkel vehetnek fel kölcsönt a tagjelöltek az Európai Befektetési Banktól (EIB). Az így 12 bázisponttal olcsóbbá váló hitel összege idén 20 százalékkal magasabb a tavalyinál, összesen 4 milliárd eurót vehetnek fel a tagjelöltek. Az EU házibankjának tekinthető EIB tehát nagyvonalú a majdani új tagokkal szemben, jóllehet adminisztrációs terhe aránytalanul megnő: legalább három-négyszer annyi ideig tart egy kelet-közép-európai projekt elbírálása, mint a tagállamokéi, elsősorban a rossz, a feltételeknek csak sokadszorra megfelelő projektprezentáció miatt. Ebben változást remélnek a csatlakozástól. Wolfgang Roth, a bank tagjelöltekért felelős alelnöke azt sem hallgatja el, hogy első kézből szerzett tapasztalatai is vannak a térségben jelen lévő korrupcióról. A banknak nincsenek bizonyítékai, de amint fölmerül a gyanú, azonnal törlik a projektet.
A közelmúltban új részleget hoztak létre a luxemburgi központban, hogy elemezzék a térség egy másik, viszonylag friss jelenségét. Az olcsóbb munkaerőt kereső cégek kivonulnak Közép-Európából, és még keletebbre vándorolnak. Az új csoport olyan gazdasági stratégiát szorgalmaz, amely nem az olcsó munkabérrel akar befektetőket vonzani, hanem magas szakképzettséggel és korszerű infrastruktúrával. Jó példa erre az autóipar, amely sikerágazat a tagjelölteknél. Wolfgang Roth különbséget lát a jelenlegi és az új tagok között a politika befolyásában is. Sokatmondó példának tartja a budapesti metró új vonala körüli huzavonát. Az Orbán-kormány vidéken akarta népszerűsíteni magát, ezért szerződést bontott, amivel négyéves késedelmet okozott, hiszen az új kormány alatt mégis megkezdődik a beruházás. A nyugati politikai kultúrába ez nem fér bele - mondja az alelnök, aki szerint a bank 800 millió euró kölcsönt nyújt majd Budapestnek, várhatóan 20-25 éves futamidőre.