bérlakás

Lakhatási válság: vannak jól működő megoldások, csak körül kellene nézni

A jövedelemhez viszonyított lakhatási költségek arányával EU-szerte a magyar helyzet a harmadik legrosszabb. A járvány miatt ugyan csökkentek a bérleti díjak, de a helyzet rendeződésével, rendszerszintű változtatások nélkül ismét égetővé válhat a kérdés. A lakhatási válság megoldását a Deloitte szakértői megfizethető árú bérlakások építésének ösztönzésében látják. A rozsdaövezeti építkezések ösztönzésére koncentrált otthonteremtési program mellett erre Európa-szerte számtalan jó példa akad.

Változik a bérlakások szabályozása

Megváltozik a Fővárosi Önkormányzat birtokában lévő bérlakások szabályozása: az új rendszerben nem rontanak rá egyből a bérlőkre, ha nem tudják fizetni a bérleti díjat.

A járványhelyzet végéig nem járnak le a bérlakások szerződései

A veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra kötött lakásbérleti szerződés, valamint az ilyen tulajdonú helyiségekre vonatkozó bérleti szerződés, a veszélyhelyzet végéig automatikusan meghosszabbodik.

Ez vár az albérletpiacra a sokk után

A márciusi sokkhatás után életre kelt a budapesti albérletpiac, a csökkenő bérleti díjak hatására élénkült a kereslet a kiadó lakások iránt a Rentingo.com adatai szerint. Az átlagos bérleti díj több mint 20 ezer forinttal csökkent januárhoz képest, és általánossá vált az alku. A portál szerint a bérleti díjak további csökkenése lassul májusban, visszapattanására aligha számíthatunk, mert a korábban Airbnb hasznosítású lakások folyamatosan folyamatosan bővítik a hosszú távú bérletek kínálatát.