Romániában Verespatak miatt lehetett nagyot bukni
A verespataki aranybányaprojekt körüli, évek óta tartó politikai huzavona drámai módon sújtotta a bukaresti börzén (BVB) jegyzett iFond Gold (IFG) aranyalap teljesítményét. A zárt végű alap jegyeit 2010-ben dobta piacra az Intercapital Invest Bukarestben, a verespataki beruházásra spekulálók összesen 4 millió lej (1 euró 4,4 lej) értékben jegyeztek 202 lejes részvényeket. Az alap egységára a tőzsdei bevezetése óta azonban közel 50 százalékot veszített értékéből, noha az arany világpiaci ára tavaly még jelentősen emelkedett. A gondot az jelentette, hogy az IFG portfóliójának több mint 53 százalékát három, romániai aranykitermelésben érdekelt vállalat részvényei adják, emellett jelentős tulajdonrésszel bír több, a kanadai tőzsdén jegyzett vállalatban is. Az alap a kanadai Gabriel Resources (GR) vállalat részvényeinek közel 17 százalékát birtokolja, ami azért érdekes, mert ez a cég a verespataki projekt tulajdonosa a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) révén. Az alapnak emellett 26,9 százalékos tulajdonrésze van az Eldorado Gold Corporationben, amely a Nyugati-Kárpátokban lévő aranybányák 80 százalékát uralja és 9,31 százalékos csomagja van a Hunyad megyében bányászó Carpathian Gold Inc. papírjaiból is.
Szerző(k):
Túrós-Bense Levente