A húsáfa csökkentéséért lobbizik a VM
A húsáfa csökkentéséért lobbizik a VM
Optimista hangulatban jöhet a japán adóemelés
Hat éve nem voltak olyan optimisták a japán ipari nagyvállalatok vezetői a gazdasággal kapcsolatban, mint most, ez derült ki a japán központi bank által készített Tankan-felmérésből. A mutató egy hangulatindex, amit úgy állítanak össze, hogy kivonják azoknak a válaszadóknak az arányát, akik szerint romlik az üzleti környezet, azokéból, akik szerint javul. A keddi eredmény szerint az optimisták jóval többen vannak a pesszimistáknál, az index plusz 12 pontos eredményt mutat, miközben júniusban csak plusz 4 pontot ért el. Az is kiderült a felmérésből, hogy a nagyvállalatok 5,2 százalékkal növelnék költésüket az idén áprilisban kezdődött pénzügyi évben. A kiugróan pozitív eredménynek leginkább talán Abe Sinzo miniszterelnök örül, ugyanis megerősíti a véleményét, miszerint Japán készen áll a forgalmi adó növelésére. A terv − hogy ötről nyolcszázalékosra emeljék az áfát, még az előző kormány idején születet −, amelyre Abe szerint szükség van az ország hatalmas adósságának lefaragásához, komoly vitákat váltott ki a kormányzó Liberális Demokrata Pártban. Abe azonban kedden bejelentette, a jövő év áprilisától megtörténik az adóemelés, amelyet több ezer milliárd jen értékű költségvetési élénkítéssel akar kombinálni, hogy ellensúlyozzák az esetleges negatív hatásokat. A miniszterelnök szerint kormányának nincs más választása, mint egyszerre támogatni a kilábalást és konszolidálni a költségvetést.
Varga: húsáfacsökkentés lesz, megszorítás nem
Varga Mihály szerint nem lesz megszorítás 2014-ben, nem kell újabb adó vagy járulékemelésre készülniük a gazdaság szereplőinek; a költségvetés feszes lesz, abban a tárca számol a hús áfájának csökkentésével is, és egyetlen ágazat sem jár rosszabbul, mint idén.
Rés a présen
Az Európai Bizottság legutóbbi jelentése ijesztő képet fest az uniós, és ezen belül kiemelten a magyar áfarendszer hatékonyságáról, vagyis hatékonytalanságáról. Az elemzés során országos statisztikák alapján kiszámították, hogy különféle termékek és szolgáltatások fogyasztása alapján mekkora áfabevételnek kellett volna keletkeznie a tagállamban, majd ezt az elvárt áfabevételt összehasonlították a ténylegesen befolyó áfabevétellel. Az elvárt és a tényleges áfabevétel különbsége, az \"áfarés\" megdöbbentően magas volt a vizsgált, 2000−2011-es években: 2011-ben az EU-ban átlagosan az elvárható áfabevételek 20 százaléka nem folyt be; Magyarország esetében az áfabevételek 30 százaléka hiányzott.
Egyre közelebb az élelmiszeráfa-csökkentés
Egyre valószínűbb, hogy lesz valamiféle áfacsökkentés a sertés- és baromfiágazatban, a legtöbb részlet azonban csak az adótörvények benyújtásakor derül ki − hangzott el az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállítás és Vásár (OMÉK) szakmai konferenciáin. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint a Miniszterelnökség is támogatja a sertés- és baromfihús, valamint a húskészítmények általános forgalmi adójának 5 százalékra mérséklését. Pankucsi Zoltán adóügyekért felelős helyettes államtitkár szerint vizsgálják is, hogy milyen körben lehetne ezt végrehajtani. Az áfakulcsok korábbi csökkentésekor a költségvetési bevételek azonnal mérséklődtek, az árak azonban ezt nem mindig követték − tette hozzá. A legenyhébb áfacsökkentés is 15-20 milliárd forint kieséssel jár, egy átfogó mérséklés pedig minimálisan 80-100 milliárd forinttal csökkenti a büdzsé bevételeit.