Manapság kihagyhatatlan a kérdés: mi a magyar uniós források helyzete? A jelenleg zajló európai vitákban lát összefüggést az ügyek között, mint például Ukrajna támogatása?

Varga Judit: Egyáltalán nincs összefüggés, ezek a viták politikai természetűek. Az Európai Bizottság az elmúlt egy évben csak húzta az időt, mert félt az európai fősodort domináló balliberális többségtől. A biztosok úgy érezhették, ha bármilyen engedményt tesznek Magyarországnak – annak ellenére, hogy a magyar kormány minden kérést teljesített – pellengérre állítják őket a hungarofób EP-képviselők, sőt akár az Európai Parlament bizalmatlansági indítványa is sikeres lehet a Bizottsággal szemben.

Kapcsolódó

Jó példa erre, hogy a magyar büntetőeljárási törvényből egy olyan félmondatot vetetett ki az Európai Bizottság tavaly novemberben, ami májusban még kifejezetten a brüsszeli elvárások miatt került a szövegbe. Ez persze csak ürügy volt ahhoz, hogy a feljogosító feltételeket vizsgáló saját eljárásukat kétszer is megszakíthassák, így egy három hónapos határidőből kétszer olyan hosszú lett. De decemberre már nem maradt több menekülési útvonal számukra.

Igyekeznek Orbán Viktorra és a Fideszre kenni, hogy zsarolják Európát, de itt teljesen másról van szó. A zsarolók kiáltanak zsarolást. Amikor a „klubhoz” csatlakoztunk, azt mondták, hogy bizonyos kérdésekben lehet önálló, szuverén véleményünk, ilyen például a külpolitika. Amikor viszont az adott döntésnél élünk ezzel a jogos lehetőséggel, a konszenzus keresése helyett elkezdenek fenyegetőzni, zsarolni. A konkrét ügyben pedig azt is érdemes figyelembe venni, hogy nagyon érzékeny egyensúlyokra épül a hétéves költségvetés, amit két éven át tárgyalt a közösség. E konszenzust felülírva nem túl szerencsés egyik napról a másikra a ciklus felénél 50 milliárd eurós összeggel megterhelni a közös büdzsét. Ezért hangoztatjuk az első perctől kezdve, hogy az uniós költségvetésen kívül, illetve közös hitelfelvétel nélkül kell megoldani Ukrajna megsegítését.

Mi a tétje a soron következő európai parlamenti választásoknak?

V.J.: A geopolitikai kihívások és az Európai Unió jövőjéről szóló kérdések jelentősebb hangsúlyt kapnak a magyar belpolitikában, mint a korábbiakban. Ennek oka az, hogy az uniós intézményekben megszületendő döntések nagyban befolyásolják a magyar emberek mindennapjait, többek között a háborús, a migrációs, sőt akár a beruházásokat érintő kérdésekben is.

Magyarország jövőjének szempontjából hatalmas az EP-választások tétje: arról döntenek majd a választópolgárok, hogy sikerül-e az ő akaratukat képviselő politikusokat választani és megőrizni a józanságot, vagy továbbra is balos ideológiák túsza marad az EP. A júniusi választáson az eltérő világnézetek összeütközése várható, ezért kiemelten fontos lesz helytállni a küzdelemben és képviselni a nemzeti, a szuverenista, konzervatív oldalt.

Itthon szinte borítékolható az eredmény, a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint a Fidesz-KDNP pártszövetség jelentős előnnyel rendelkezik a többi párthoz képest. Eldőlt a meccs?

V.J.: Egy politikusnak, egy pártnak minden megmérettetés előtt jól fel kell készülnie a küzdelemre, valamint figyelnie kell a szervezettségre és az egységre. Olvasom, követem ezeket a felméréseket, ám nem befolyásolnak. Én a kemény munkában hiszek. És továbbra is elsődleges feladatomnak tekintem – kampányidőszaktól függetlenül – a magyar érdekek képviseletét itthon és az Európai Unióban egyaránt.

Varga Judit
Kép: EU Monitor

A legtöbb európai közvélemény-kutatás jelenleg azt mutatja, hogy az informális nagykoalíció (Néppárt – szociáldemokraták – liberálisok) megtartja többségét a választások után az Európai Parlamentben. Mire lenne szükség a konzervatív áttöréshez az unióban?

V.J.: Szerintem az emberekre és az ő problémáikra kell elsősorban koncentrálni és azokra kell választ adni. Ezért vagyunk mi nagy előnyben a nemzeti konzultációval. Mi tudjuk, mi a brüsszeli mandátumunk. Azonban a kampány során a tagállamokban a szuverenista és az erős nemzetállamok Európájára építő erőknek nagyot kell majd küzdeniük, mindenkinek a saját nemzeti mentalitása és sokszínűsége alapján.

Mert a választók nemzetenként különbözőek lehetnek és ezeket a nemzeti sajátosságokat csak a saját politikusaik ismerhetik. Amennyiben a szavazók megtisztelik ezen pártokat a bizalmukkal és elég erős lesz a felhatalmazásuk, akkor az reális cél lehet, hogy az egykori jobboldali, ma már inkább közép pártok a tőlük jobbra álló konzervatív, szuverenista erőkkel keressék a szövetségkötés lehetőségét. Azonban a technikai részletekre a választások után érdemes rátérni.

Ha már a technikai részletekről ejtett szót, célja a Fidesznek, hogy egy pártcsaládhoz tartozzon a következő ötéves ciklusban?

V.J.: Racionális cél, hiszen a frakciókon keresztül még erősebben lehet a magyar érdekeket érvényesíteni az európai politikában.

Az Európai Konzervatívok és Reformistákhoz családjához csatlakozna a Fidesz?

V.J.: Az elmúlt időszak folyamataiból érezhető, hogy jelentős politikai átrendeződés várható az európai palettán. Még nyitott kérdés, hogy a jobboldal képes lesz-e abszolút többséget kialakítani. Az európai szuverenista erőknek politikai karakterénél fogva természetes szövetségese a Fidesz, ugyanakkor e pillanatban még nem fontos, hogy éppen melyik pártcsaládhoz fog vagy nem fog csatlakozni. Az informális tárgyalások évek óta zajlanak, de a formális döntés még nem született meg. A konzervatív, szuverenista erőknek egyelőre a választásokra érdemes koncentrálniuk.

Az elmúlt hetekben az Európai Parlamentben ismételten Magyarországról vitatkoztak és szavaztak a képviselők. Hogyan értékelné az Európai Parlament munkáját?

V.J.: A nyugati balliberális elit álszentségre és Soros-hálózatra cserélte a demokráciát, a párbeszédet pedig boszorkányüldözésre. A saját reflexeik szerint működnek. Mindenki ellen támadást intéznek, aki mást gondol az Európai Unióról, mint ők. A legékesebb példa az Európai Parlament baloldali többségének (köztük a magyar baloldali EP képviselőkkel) Magyarország elleni támadása, amivel nyomást próbálnak gyakorolni a Bizottságra és tanácsi döntéshozókra, hogy az országnak járó uniós források ne érkezzenek meg. Annak ellenére, hogy a magyar kormány az Európai Bizottság kéréseinek teljes mértékig eleget tett. A Magyarországgal szembeni kifogások politikai jellegűek, az ezzel összefűzhető aggályok pedig jogi köntösben jelennek meg.

A most zajlott strasbourgi vitát és szavazást az egész kontextust áttekintve érdemes értékelni. Az évek óta zajló Magyarország elleni lejárató kampány részeként a balliberálisok részéről egy utolsó elkeseredett támadás zajlik, mert jelen állás szerint júniusban ők veszíthetik a legtöbbet.

Az elmúlt öt évben az Európai Parlament a felhatalmazásának megváltoztatása nélkül, úgy, hogy jogkörei sem bővültek, tudta növelni politikai befolyását. Egyre jelentősebb politikai nyomást tudnak gyakorolni a többi uniós intézményre és politikusra. A következő ciklusban ez a tendencia folytatódni vagy változni fog?

V.J.: Ha a választáson nem érnek el átütő sikert a szuverenista erők, akkor semmi nem fog változni és az Európai Parlament baloldala továbbra is többlet jogköröket fog követelni, ezáltal még nagyobb befolyást szerezve az uniós döntéshozatalban.

Az európai politikai közbeszédet lázasan foglalkoztatja a kérdés: ki lehet az Európai Bizottság következő elnöke? Ursula von der Leyen újrázhat vagy váltás lesz? Ön lát-e alkalmas jelöltet a politikai palettán?

V.J.: Még az európai parlamenti választások is messze vannak, nemhogy az Európai Bizottság biztosi és elnöki pozícióira való jelölések, szavazások. Egyelőre erről még korai beszélni. Ursula von der Leyen elnökasszonynak ugyanaz az előnye, mint a hátránya, hiszen opportunista politikus. Nem elvek alapján politizál, hanem a saját karrierjét tartja szem előtt. Emiatt kiszámítható is.

Az Ön szakmai útját tekintve, akár lehetne a magyar kormány által jelölt következő európai biztos is az Európai Bizottságba. Van ilyen ambíciója, reális ez a lehetőség?

V.J.: Nincsenek ilyen ambícióim. A mostani feladatom listavezetőként a Fidesz-KDNP pártszövetség segítése a minél jobb eredmény elérése érdekében, hogy a következő ciklusban a magyar konzervatív oldalnak erős képviselete legyen az Európai Unióban.

Szakadjunk el a mindennapokat érintő gyakorlati kérdésektől: hogyan látja az Európai Uniót? Mi az Ön Európa felfogása?

V.J.: Európáért, nem Európa ellen aggódó jogász vagyok, a 20 éves magyar uniós tagság egybeesik a szakmai életutammal. Az én Európa-felfogásom szerint akkor megy minden rendjén, ha egy szolid, láthatatlan Európai Unió működik, amely könnyebbé teszi a mindennapjainkat a gyakorlati életben. Az EU ideológiai csapdába került, ahol a mostani európai parlamenti többség és az intézmények vezetői is egy balliberális elitet képviselnek. A balliberális oldal nem nemzeti, hanem transznacionális szinten kötődik, így ezen eszmeiséget képviselő politikusok elszakadtak az emberektől, a hazájuktól és emiatt nem képesek szembenézni az Európát érintő valódi problémákkal.

Az Európai Uniónak nem korlátoznia kell a tagállamok mozgásterét, hanem tágabb teret kell nyitnia számukra, hogy kiteljesedhessenek. Ennek érdekében úgy kellene működtetni az uniós intézményrendszert, hogy a tagállami érdekek összehangolásán legyen a hangsúly, ne a többség zsaroló potenciálján. Úgy vélem, az Európai Unió feladata a tagállamok gyengeségeinek orvoslása, erősségeiknek kidomborítása, az intézményeknek az ehhez szükséges együttműködést kell összehangolniuk. Ehhez képest most éppen fordítva működik minden. Ezért változásra van szükség Brüsszelben. 

Szerző: Tieger Endre, az EuroAtlantic Tanácsadó elemzője