Péntek délután vagy szombaton sorsolják ki az egyéni választókerületi bizottságokban, hogy a képviselőjelöltek milyen sorrendben kövessék egymást az országgyűlési választás szavazólapjain. A 106 választókerületben a testületek szabadon határozhatnak a sorsolás módjáról, akár kalapból is kihúzhatják a jelöltek nevét.

A sorsolások - ahogy a bizottságok ülései - nyilvánosak, így azokon a média munkatársai és a jelöltek, illetve azok képviselői is részt vehetnek.

Azért péntek 16 óra után kezdődnek a sorsolások, mert ekkor jár le a határideje annak, hogy a jelöltek leadják az íveken gyűjtött támogató ajánlásokat. Az 500 érvényes ajánlást összegyűjtők hivatalos jelöltté válnak, és felkerülnek az adott egyéni választókerületi szavazólapra.

A választási eljárási törvény a jelöltek közötti esélyegyenlőség érvényesülése miatt írja elő a jelöltek szavazólapi sorrendjének kisorsolását, a jogszabály azonban nem határozza meg a sorsolás módját, csak azt, hogy a sorsolást a jelöltek bejelentésére rendelkezésre álló utolsó napon 16 óra után vagy az azt követő napon kell elvégezni.

Ha több jelölt neve azonos egy szavazólapon, akkor a nevük után zárójelben fel kell tüntetni a születési évüket. Ha ezek is megegyeznek, akkor a jelölteket a lakcímük szerinti település, ha az is azonos, akkor a foglalkozásuk feltüntetésével kell megkülönböztetni a szavazólapon.

A választási bizottságok a már nyilvántartásba vett és a határidő lejártáig bejelentett jelöltek sorrendjét sorolják ki. Ha a sorsolást követően valamely jelöltet mégsem veszik nyilvántartásba, akkor őt törlik a listáról, de a szavazólapon szereplő jelöltek egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik.

A szavazólapon a jelöltek neve mellett a jelölőszervezetek logóját is fel kell tüntetni egy 20 milliméter magas, 40 milliméter széles területen.

Az országos listán szereplő pártok sorrendjét a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) szombaton 16 óra után vagy vasárnap sorsolja ki, ugyanis szombaton 16 órakor jár le a listaállítási határidő.