Az Európai Bizottság még 2025 december 16-án hirdette meg az Európai Megfizethető Lakhatási Tervet, amely a megfizethető, fenntartható és jó minőségű lakhatáshoz való hozzáférést szeretné biztosítani közép- és hosszú távon. A terv a lakáskínálat növelésére, a beruházások és reformok ösztönzésére, a  rövid távú bérleti díjak kezelésére, valamint a leginkább érintett személyek támogatására összpontosít.

Ehhez kapcsolódva az Európai Parlament (EP) március 10-én a Strasbourgban tartott plenáris ülésén vitát folytatott az Európai Uniót sújtó lakhatási válságról. A képviselők végül elsöprő többséggel (367 igen, 166 nem és 84 tartózkodás mellett) elfogadták azt a jelentést, amely konkrét javaslatokat tesz a megfizethető és tisztességes lakhatás biztosítására.

Kapcsolódó

A lakhatási válsággal foglalkozó különbizottság elfogadott zárójelentése hangsúlyozza, hogy a lakhatási válság miatt európaiak milliói szembesülnek bizonytalan életkörülményekkel, és uniós kezdeményezésekre szólít fel, hogy az építkezések és felújítások támogatásával segítsék a növekvő árak és a lakáshiány problémájának megoldását.

10 millió lakás hiányzik Európából

A vitát megnyitó jelentéstevő, Borja Giménez Larraz (Európai Néppárt) drámai adatokkal vázolta a helyzetet: 2010 óta az ingatlanárak 60 százalékkal, a bérleti díjak pedig csaknem 30 százalékkal emelkedtek az EU-ban. Jelenleg körülbelül 10 millió lakóegység hiányzik az európai piacról. Sok városban minden tizedik család jövedelmének több mint a felét költi lakhatásra.

„Az a generáció, amely nem engedheti meg magának, hogy lakást vásároljon, nem építhet jövőt. Európában 10 millió lakás hiányzik, a bérleti díjak több mint 30 százalékkal emelkedtek, és a fiatalok és a családok fizetik meg ennek árát. Az Európai Parlament most először állapít meg egy ütemtervet: a lakhatási szabályozás egyszerűsítését célzó csomagot, a 60 napon belüli gyorsabb engedélyezést, a jogbiztonságot, a tulajdonosok ésa  bérlők védelmét, a magán- és állami beruházások mobilizálását, valamint a fiatalok, a családok és a fogyatékkal élők erőteljesebb támogatását” – magyarázta Larraz.

Irene Tinagli (S&D, Olaszország) a lakhatási válsággal foglalkozó különbizottság elnöke közölte: „a lakhatás alapvető szociális prioritás, amely messzemenő következményekkel jár az európaiak életminőségére nézve, hatással van az egészségre, a társadalmi kohézióra és a gazdasági lehetőségekhez való hozzáférésre. Az uniós fellépés elengedhetetlen a lakáspiac egyensúlyának és méltányosságának helyreállításához, mert mindenkinek joga van egy otthonhoz.”

Dan Jørgensen energiaügyi és lakhatási biztos a vitában hangsúlyozta, hogy a lakhatási válság Európa számos városában egyre súlyosabb társadalmi problémává válik. „A megfizethető lakhatás nem luxus, hanem alapvető szükséglet”, és sok középosztálybeli dolgozó már nem engedheti meg magának a lakást a nagyvárosokban. 

A biztos szerint bár a lakáspolitika elsősorban tagállami hatáskör, az EU beruházások ösztönzésével, a bürokrácia csökkentésével és a szabályozás felülvizsgálatával segíthet a helyzeten. Hozzátette, hogy egyes városokban a rövid távú lakáskiadás is hozzájárul az árak emelkedéséhez, ezért „minden rendelkezésre álló eszközt meg kell vizsgálnunk a megfizethető lakhatás növelésére Európában.”

Bár abban mindenki egyetértett, hogy lakhatási válság sújtja Európát, a megoldási javaslatok megosztották a frakciókat. Így a jobbközép és liberálisok (Néppárt és Renew) elsősorban a kínálat növelését, a magánbefektetések ösztönzését és a szabályozási akadályok lebontását sürgették. Míg a baloldal és a zöldek kritizálták a jelentést, mert szerintük túl nagy hangsúlyt fektet a magántőkére. Szerintük a lakhatást alapvető emberi jogként kellene kezelni, és meg kellene állítani az ingatlanpiac „pénzügyiesítését”, ahol a lakás csak egy befektetési eszköz a gazdagok számára.

Mit kellene tenni?

Nem véletlenül az Európai Parlament által elfogadott csomag több fronton próbál beavatkozni a piaci folyamatokba. A tisztességes lakhatás biztosítása érdekében a képviselők azt szeretnék, ha a Bizottság már említett lakhatási terve - 10 év alatt 25 millió lakás másfél ezer milliárd euróért - külön forrásokat különítene el a felújításra, a lakóépületek energiahatékonyságának javítására és az energiaszegénység elleni küzdelemre. A képviselők szerint minden új lakásnak meg kell felelnie a szigetelésre, az energiahatékonyságra és a levegőminőségre vonatkozó előírásoknak.

A képviselők azt kérik, hogy a készülő jogszabály teremtsen egyensúlyt a turizmus fejlesztése és a megfizethető lakhatáshoz való hozzáférés biztosítása között. Az EP-képviselők azt is szeretnék, ha az Unió városaiban megfelelő arányban állnának rendelkezésre állami és szociális lakások, emellett azonban elítélik a házak, lakások jogellenes elfoglalását, és szigorúbb intézkedéseket követelnek a tulajdonosok védelme érdekében.

Beruházások és adótámogatások

A képviselők ösztönzőkön alapuló adóintézkedéseket szorgalmaznak az alacsony és közepes jövedelmű háztartások támogatására, az adóakadályok felszámolására az első vásárlók számára, valamint olyan adófeltételek bevezetését szeretnék, amelyek a hosszú távú bérleti díjakat megfizethetőbbé teszik.

A jelentés több uniós lakhatási beruházást szorgalmaz a meglévő finanszírozás jobb összehangolása és fel nem használt források átcsoportosításával a szociális, állami, szövetkezeti és megfizethető lakások építésének és felújításának támogatására. Az EP-képviselők szerint az állami támogatási szabályok felülvizsgálatának elő kell segítenie a szociális lakásokba történő állami beruházásokat, ugyanakkor tiszteletben kell tartania a nemzeti piacok sokféleségét.

Az EP-képviselők arra vonatkozó javaslatot is kérnek a Bizottságtól, hogy csökkenjen a bürokrácia a lakásszektorban. Egyszerűbb engedélyezési eljárásokat, például digitális engedélyezési eljárásokat és az építési engedélyek megadására vonatkozó 60 napos határidőt szeretnének. A képviselők sürgetik a Bizottságot, hogy fokozza az innovatív és fenntartható termékeket, erősítse meg a nyersanyagok egységes piacát, és vezessen be minimális „Made in EU” eredetiségre vonatkozó követelményeket az EU által társfinanszírozott projektek alkatrészeire vonatkozóan.

Következő lépések

Az EP által elfogadott jelentés politikai iránymutatásként szolgál az Európai Bizottság számára. A labda most a Bizottságnál van, amelynek a következő hónapokban ki kell dolgoznia az Európai Megfizethető Lakhatási Terv (Affordable Housing Plan) részleteit, beleértve a felújítási alapok és az Európai Beruházási Bank forrásainak mozgósítását.