Az orosz elnökkel szemben ugyan léteznek nemzetközi pénzügyi szankciók, azonban utazási tilalommal sem Vlagyimir Putyinnak, sem pedig külügyminiszterének, Szergej Lavrovnak nem kell számolnia – magyarázta a budapesti csúccsal kapcsolatban az Economxnak Bendarzsevszkij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója elmondta azt is, a nemzetközi gyakorlatban nem példanélküli, hogy szankcionált tisztviselők kiemelt eseményekre, csúcstalálkozókra el tudnak jutni. Ilyen volt a 2014-es genfi tárgyalás is, ugyancsak Ukrajna és az orosz beavatkozás ügyében, amelyen európai, amerikai, ukrán és többek között szankcionált orosz tisztviselők is részt vettek. Svájc külön engedélyt adott a beutazásukra, és átmenetileg felfüggesztették velük szemben a szankciók végrehajtását is. De az ENSZ is biztosíthat ideiglenes diplomáciai mentességet a tárgyaló felek részére, függetlenül attól, hogy egyébként milyen nemzetközi szankciók vannak érvényben az érintettekkel szemben.

Ami pedig a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) illeti – folytatta Bendarzsevszkij Anton –

Magyarország korábban már egyértelművé tette, hogy nem tartóztatná le Vlagyimir Putyint.

Sőt, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök budapesti látogatásán azt is bejelentette Orbán Viktor, hogy hazánk kilép az ICC-ből.

„Mivel Netanjahut sem tartóztatták le a magyar hatóságok, azt gondolom, hogy ebből nem fogunk problémát csinálni Putyin esetében sem” – magyarázta a szakértő.

Ugyanakkor Vlagyimir Putyin már járt olyan országban, amely tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, mégsem nem tartóztatták le az orosz elnököt. A precedenst 2024-ben Mongólia teremtette meg.

Több találgatás is megjelent az útvonallal kapcsolatban a budapesti csúcs bejelentését követően. Bendarzsevszkij Anton is hangsúlyozta, hogy a szokásos útvonal Belarusz és Nyugat-Ukrajna lenne, de nyilvánvalóan most a háború miatt ez nem lehetséges. Szerinte erős garanciákra lenne szükség az Oroszország-Belarusz-Lengyelország-Szlovákia-Magyarország útvonalhoz is.

De azért nehéz elképzelni, a nemzetközi garanciák nélkül is, hogy a 10 ezer méter magasságban utazó orosz elnöki repülőgépet földre kényszerítsék, vagy esetleg lelőjék a lengyelek.

Ez a harmadik világháborús forgatókönyvet valósítaná meg. Ugyanakkor ezek olyen fölösleges kockázatok, amelyeket nem biztos, hogy bevállal az orosz diplomácia – tette hozzá.

Az is tény, Magyarország Európa szívében van, és bármerről is érkezik az orosz elnök, egy sor ország légterén kellene áthaladnia. A legvalószínűbb forgatókönyv egy alsó hangon hat órás út. Törökországon keresztül a Földközi-tenger felé, utána vagy Görögországon át, vagy a tengeri útvonalat követően Montenegró, és Szerbia fölött. Ugyanakkor nincs olyan útvonal, amely ne érintene NATO tagországot. Azonban az Oeconomus igazgatója szerint muszáj hangsúlyozni, Vlagyimir Putyin a NATO vezető országával, az Egyesült Államokkal és annak vezetőjével, Donald Trumppal készül tárgyalni. Tehát ebben az esetben az Egyesült Államok minden valószínűséggel szól a szövetségeseinek, hogy biztosítsák Vlagyimir Putyin védelmét – vélelmezte.

De nem is maga az átrepülés az igazi kockázat az orosz delegáció számára, egy elnöki gépet kiiktatni leginkább állami szereplők tudnának, de ők aligha fognak ilyenbe belemenni – figyelmeztetett.

De mi lesz akkor, hogyha valami műszaki hiba történik, ami miatt le kell szállnia az orosz elnöki gépnek? Mi történik, ha Putyin leszáll Görögországban, vagy Montenegróban, amelyek nemcsak NATO-államok, de a Nemzetközi Büntetőbíróságnak is a tagjai?

– vetette fel.

Orbán Viktor miniszterelnök (b4), mellette Donald Trump amerikai elnök (b3) a gázai tűzszüneti megállapodás aláírásán az egyiptomi Sarm es-Sejk nemzetközi konferencia-központjában 2025. október 13-án.
Orbán Viktor miniszterelnök (b4), mellette Donald Trump amerikai elnök (b3) a gázai tűzszüneti megállapodás aláírásán az egyiptomi Sarm es-Sejk nemzetközi konferencia-központjában 2025. október 13-án
Kép: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály, Kaiser Ákos

A hazai belpolitikában kampánytémává vált az ukrán titkosszolgálat magyarországi ténykedése. De ha tényleg ekkora befolyásuk van, mit lépnek akkor, ha Budapestre érkezik az agresszor orosz állam vezetője?

Az ukrán titkosszolgálatok nem az európai országokban, hanem éppen Oroszországban a legaktívabbak – válaszolta felvetésünkre Bendarzsevszkij Anton. Példaként felhozta azokat a titkosszolgálati akciókat, amikor a katonai vezetőket likvidáltak Oroszországban, vagy amikor felrobbantották az orosz stratégiai bombázókat. Az ukrán hálózatok a tevékenységüket elsősorban a velük ellenséges országra összpontosítják.

Az a kérdés, hogy mennyire van veszélyben Vlagyimir Putyin Oroszországban, nem pedig az, hogy mennyire veszélyes az orosz elnök számára egy európai ország, így Magyarország

– magyarázta.

A szakértő szerint itt is hangsúlyozni kell, Vlagyimir Putyin nem Orbán Viktor, hanem Donald Trump meghívásából érkezik Budapestre, az Egyesült Államok pedig Ukrajna legfontosabb katonai támogatója. Donald Trump tárgyalni akar Vlagyimir Putyinnal. „Nehéz elképzelni azt a forgatókönyvet, miszerint egy Donald Trumppal szervezett csúcstalálkozón az ukránok beavatkoznak, és merényletet hajtanak végre. Annak messzemenő következményei lennének” – szögezte le Bendarzsevszkij Anton, hozzátéve, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap Washingtonban egyértelműsítette a tárgyalási szándékát.

Arra is felhívta a figyelmet a szakértő, eddig mindkét fél gondosan ügyelt arra, hogy a legmagasabb szintű döntéshozóit ne érje semmiféle veszély. Valószínűleg a háború első heteiben voltak orosz tervek Volodimir Zelenszkij és körének kiiktatására, de azóta erről letettek. Nem láttunk olyan támadásokat, amelyek veszélyeztették volna a két elnök életét. Feltehetően tabunak számít mindkét oldalon Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin elleni támadás – fogalmazott Bendarzsevszkij Anton.

Kapcsolódó