Hamarosan megoldódhat a decemberben ideiglenesen felfüggesztett, Törökországba irányuló magyar marhaexport problémája. A török hatóságok Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára ankarai tárgyalását követően ígéretet tettek arra, hogy a magyar fél által bemutatott szigorított ellenőrzéssel kapcsolatos dokumentáció értékelése után folytatódhatnak a szállítások. A kis-ázsiai ország azért függesztette fel december elsejével az új exportengedélyek kiadását, mivel észrevették, hogy több, magyar okmányokkal indított marhaszállítmánynál is csalások történhettek, mivel egyáltalán nem hazai állományokból származó, hanem a környező országokból olcsóbban beszerzett jószágokat próbáltak meg értékesíteni. A folyamatos szállítás azért nem állt le, mivel a december előtt kiadott engedélyek alapján még teljesíthették a rendeléseket a kvótájukat ki nem használt kereskedők. Jelenleg hozzávetőleg 30-50 százalékkal drágábban lehet eladni a török kereslet miatt a hazai élő marhát, mint a környező országokban, és hozzávetőleg 40-50 százalékkal többért, mint a török kivitel beindulása előtt. A Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) számításai szerint a török export kiesése mintegy 5 milliárd forintos bevételkiesést jelentene a hazai szarvasmarhatartóknak.

A KSH 2011. júniusi adatai szerint a megelőző egy évben mintegy 28 ezerrel csökkent a hazai szarvasmarha-állomány, és mindössze ezer darabbal emelkedett a tehenek száma. Jelenleg mintegy 130 ezer körül lehet a húshasznú és támogatásra jogosult jószágok száma Magyarországon, ami jelentősen meghaladja az unió által engedélyezett 117 ezres támogatási kvótát. Az élő marha külkereskedelme 2011 első három negyedévében mintegy 43 ezer tonna volt, értékben meghaladta a 35 milliárd forintot, a marhahúsexport azonban éppen csak meghaladta mennyiségben a 10 ezer tonnát, értékben pedig 5−10 milliárd forint között alakult.