Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
„Kétlépcsős jogalkotást tervezünk, az első egy technikai jogszabály, a hatályos törvény módosítása” – mondta Melléthei-Barna Márton az Euronewsnak.
A Tisza frakcióvezető-helyettese az általa a parlament elé terjesztett, az ügynökakták feltárását célzó törvényjavaslat kapcsán arról beszélt, hogy jelenleg is több száz folyóméternyi titkosított irat található a különböző szolgálatoknál, amelyeket szerintük indokolatlanul tartanak zár alatt; ennek eldöntését civil kontroll alá vonnák.
A Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság – amelynek létrehozásáról kedden dönt az Országgyűlés – a kormány alá rendelt testület lenne, tagjainak többségét azonban civilek, történészek, levéltárosok és adatvédelmi jogászok adnák.
„Egészen eddig, az elmúlt 36 évben azt gondoljuk, hogy politikai szándék nem volt arra, hogy minél nagyobb mértékben legyenek ezek az iratok nyilvánosak. Most viszont van egy nagyon egyértelmű politikai szándék abba az irányba, hogy az iratok döntő többsége átkerülhessen a levéltárba, kutatható legyen, illetve egy részük – ami majd a következő jogalkotási fázisban derül ki pontosan – ténylegesen megismerhető legyen a széles közvélemény számára” – fogalmazott a képviselő.
Melléthei-Barna Márton szerint a politikai akarat és az idő múlása miatt az iratok döntő többségét várhatóan a titokgazdák fogják feloldani. A bizottságnak csak azokban az esetekben lenne szerepe, amelyekben a titkot fenn akarják tartani.
A bizottság legkésőbb szeptemberre felállhat, az időzítés elsősorban attól függ, hogy a civil tagoknak szükségük lesz-e nemzetbiztonsági átvilágításra.
Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosításáról címet viselő jogszabálytervezethez benyújtott módosító indítványokról hétfőn szavazott a parlament. Ezek között volt olyan, amely érdemi változtatást hozott:
- a tanácsadó bizottság jogszabály-módosítást is kezdeményezhet,
- valamint 11-ről 13-ra emelkedik a testület létszáma, így két tagra az ellenzéki frakciók közösen tehetnek javaslatot.
A hétfői parlamenti vita végén Melléthei-Barna Márton reagált arra az ellenzéki kritikára is, hogy miért a kormánynak és nem az Országgyűlésnek lenne alárendelve a bizottság. Kiemelte: a minősítés feloldását a szakszolgálatok tudják elvégezni, ebben nyújt majd segítséget a többségében civilekből álló testület.
A törvényjavaslatról online társadalmi egyeztetés indult: a teljes előterjesztés mellékleteivel együtt letölthető a kormány oldaláról, a véleményeket július 11-ig lehet elküldeni.