Idén augusztus 20-án, az államalapítás ünnepén a kormány 10,9 milliárd forintot költhet az ünnepségekre, amelyből a tűzijátékra 3,6 milliárd jut. A Publicus Intézet Népszavának készített felmérése szerint

tízből nyolc magyar úgy véli, hogy ez az összeg máshol hasznosabban felhasználható lenne; a Fidesz szavazóinak szűk többsége, 51 százaléka is osztja ezt a véleményt.

Kapcsolódó

A tűzijáték a Szent István napi programsorozat csúcspontja: a tervek szerint 46 ezer pirotechnikai effektet lőnek fel a Duna-part 5 kilométeres szakaszán, a 30 perces műsor pedig a kormány szerint Európa legnagyobbja lesz.

A felmérésből az derül ki, hogy 

  • az emberek 61 százaléka nem tartja jó dolognak, hogy Magyarország minden évben nagy szabású tűzijátékkal ünnepli az államalapítást, 
  • valamivel több mint egyharmad (35 százalék) ért egyet a látványos és hangos show-val;
  • mindössze 4 százalék nem akart véleményt nyilvánítani;
  • a kormánypárti szavazók az átlagnál lelkesebbek: 72 százalékuk támogatja a tűzijátékot,
  • míg az ellenzéki szavazóknak csupán 17 százaléka (a Tisza Párt szavazóinak 13 százaléka) szerint jó a tűzijáték.

A költség kérdése különösen vitatott: a 10,9 milliárd forintos összeg megegyezik a pedagógusok 2025-ös teljesítményértékelés alapján járó béremelésével. A válaszadók többsége ennél kevesebbet fordítana az ünnepre, 28 százalék kétharmadát, 59 százalék pedig legfeljebb egyharmadát költené el a jelenlegi összegnek.

A kutatás szerint a magyarok fele már megnézte a budapesti tűzijátékot; a fővárosiak körében ez az arány 74 százalék, a vidéki városokban élők között 46, a községekben lakók között pedig 39 százalék.

  • Idén a válaszadók 60 százaléka nem érdeklődik az esemény iránt,
  • mindössze 5 százalék tervezi, hogy személyesen nézi meg a tűzijátékot,
  • további 28 százalék tévében vagy online követi az ünnepséget;
  • a magyarok 23 százaléka az ország más pontján vesz részt valamilyen augusztus 20-i rendezvényen.

A tűzijáték mellett a lakosság megosztott a többi Szent István-napi rendezvényről is, de a legnagyobb vitát a közpénz elköltésének mértéke váltja ki, a környezet- és állatvédelmi szempontok mellett.