Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az új alkotmány elfogadása és várhatóan népszavazással történő megerősítése után másfél-két évvel a Tisza Párt egyik legelső prioritása egy új választási törvény elfogadása lesz – közölte Melléthei-Barna Márton.
A párt jogi vezetője, frakcióvezető-helyettese a 24.hu-nak azt mondta: a cél egy arányosabb választási rendszer kialakítása.
Olyan választási rendszert hozunk létre, amely jó eséllyel kizárja, hogy egy párt kétharmadot szerezzen
– fogalmazott Melléthei-Barna Márton.
A Tisza jogi vezetője szerint ezzel azt is el akarják érni, hogy ne ismétlődhessen meg a jelenlegi helyzet, az, hogy „ a Fidesz-kormány kétharmados törvényeit, sőt magát az Alaptörvényt is a Tisza könnyűszerrel írja át a minősített többség birtokában, és az új alkotmány, illetve a kapcsolódó sarkalatos törvények majd csak többpárti egyetértéssel lesznek módosíthatók”.
A politikus szerint a választóktól arra kaptak felhatalmazást, hogy megteremtsék a tisztességes politikai verseny feltételeit, ami szerinte a jelenlegi választási törvénnyel nem lehetséges.
Jelenleg olyan választási törvényünk van, amely a győzteskompenzációval és a levélszavazatok működésével gátat szabott az egyenlő versenynek. A Tisza-frakció 141 tagja pont arra vállalkozott, hogy ezeket a szabályokat helyreigazítsuk – közölte a frakcióvezető-helyettes.
Melléthei-Barna Márton Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdításával kapcsolatban azt mondta, nem számít alkotmányos válság kialakulására. Szerinte az, hogy egy közjogi méltóság hivatalának megszüntetését az alaptörvény módosításában rögzítik, egyedi, rendkívüli eset, és nem válik általános gyakorlattá a Tisza politikájában.
A politikus szerint a változtatások – így az új választójogi törvény elfogadása is – azt a célt szolgálják, hogy Magyarországot „egy demokratikusabb útra” tereljék vissza.
A Tisza jogi vezetője szerint az Alkotmánybíróság 2013 óta, a Fidesz által végrehajtott változtatások miatt, nem vizsgálhatja érdemben az alaptörvény módosításait, csak azok elfogadásának eljárási szabályszerűségét ellenőrizheti.
Melléthei-Barna Márton szerint Sulyok Tamás előtt három lehetőség áll: aláírja az Alaptörvény módosítását, és ezzel megszűnik a megbízatása; lemond, ebben az esetben Forsthoffer Ágnes házelnök írhatja alá a módosítást; vagy az Alkotmánybírósághoz fordul.
A politikus úgy véli, az államfő pontosan tudja, hogy az Alkotmánybíróság korlátozott jogköre miatt egy ilyen beadvány érdemi eredményt nem hozna, legfeljebb időhúzásra lenne alkalmas.
A frakcióvezető-helyettes arra számít, hogy
Sulyok Tamás vagy aláírja a módosítást, vagy önként lemond, és a helyzete rövid időn belül rendeződik.
Arra a felvetésre, hogy a kormánypárt miért látta szükségesnek az Európában példátlan ciklusmaximalizálást, amivel a Tisza a passzív választójogot korlátozza, és elzárja az ellenzéki pártok közül Fidesz–KDNP-frakció közel kétharmadát, valamint a Mi Hazánk politikusainak felét attól, hogy elinduljon a következő választáson, Melléthei-Barna Márton azt válaszolta: a tizenkét éves mandátumkorlátozásnak társadalmi célja van, az, hogy új politikai erők, új politikusok, akár a jelenlegi politikai pártok vonaláról, akár új pártok vonaláról érkezzenek a politikába.
Szerinte a korlátozás arányos, és összhangban áll az európai uniós normákkal.
A Tisza jogi vezetője szerint a képviselői ciklusok korlátozása és a „fideszes báboknak” nevezett közjogi tisztségviselők leváltása is szerepelt a párt választási ígéretei között. Hozzátette: azért rögzítették már most az ellenzéki politikusokat először 2030-ban érintő változást az Alaptörvényben, hogy a politikai versenytársaknak legyen idejük felkészülni az új szabályokra.