Régóta hangoztatott probléma, hogy Európa lakossága egyre erőteljesebben fogy, ez a népességcsökkenési spirál pedig Magyarországon is már négy és fél évtizede tart.
Az Eurostat frissen publikált adataiból kitűnik, hogy napjainkban mégis milyen méreteket ölt szerte a kontinensen ez az egyre globálisabban jelentkező demográfiai krízis. Azt elöljáróban leszögezhetjük, egyre romlik a termékenységi arány, de egyáltalán nem ugyanolyan intenzitással mindenütt.
Ennyi a gyermekek száma a skála két szélén
A tavalyi évben 3,55 millió csecsemő született az EU-ban, ami 3,3 százalékos csökkenést jelent a 2023-ban mért 3,67 millióhoz képest. A teljes termékenységi arányszám (TTA) 2024-ben 1,34 élveszületés volt egy nőre vetítve az EU-ban, szemben a 2023-as 1,38-cal. A nemrég közzétett adatokból kiviláglik, ez a legalacsonyabb arány 2001 óta, amely az első olyan év, amelyre vonatkozóan rendelkezésre állnak az uniós értékek.
Az EU statisztikai hivatalának adatkosara szerint 2024-ben Bulgáriában volt a legmagasabb a teljes termékenységi ráta az EU-ban, hölgyenként 1,72 élveszületéssel. Ezt követte a dobogó többi fokán álló Franciaország 1,61-gyel és Szlovénia 1,52-vel.
Ezzel szemben Máltán volt a legalacsonyabb a termékenységi ráta egy nőre vetítve 1,01 élveszületéssel. Az ezüst- és bronzérmet Spanyolország (1,10), valamint Litvánia (1,11) vitte el.
Magyarország ugyan a maga 1,41 százalékos arányszámával nem a legkiemelkedőbb helyet foglalja el, de stabilan a középmezőnyt erősíti uniós szinten.
Az EU-s reprodukciós rangsorában a 11. helyezést értük el.
Döbbenetes kutatás derítette ki, mi gyorsítja a nők öregedését
Új kutatás rántotta le a leplet arról, hogy a gyerekeink száma az élethosszat is radikálisan befolyásolhatja. Vagyis nem árt néhány gyermeknek életet adni, már ha sokáig élnénk – bármilyen furcsán is hangzik. Továbbiak >>>A hosszabb távú tendenciákat alapul véve is akadnak érdekességek az apadó népesedés alakulásában.
Jön a lejtmenet? Trendek uniós, visegrádi és magyar viszonylatban
Az EU egésze és Magyarország viszonylatában látható, hogy nem egészen egymást követte a két trendvonal a mögöttünk hagyott években.
A hazai népesedés igen változatosan alakult az elmúlt 25 évben a termékenységi ráta szempontjából. Két és fél évtized leforgása alatt ugyanis hullámzó adatokat termelt ki magából az ország: a 2010-et követő pár évben drasztikusan visszaesett az egy hölgyre jutó gyerekvállalások száma, a mélypont után már visszatértek a korábbi értékek.
Magyarország mindvégig alulmúlta az EU átlagát, ám 2017-ben valami megváltozott: a hazai adat beérte az uniós tagállamokét, és egyszersmind átfordult a két görbe iránya. Ezután újból enyhe növekedési pályára álltunk. 2021 után viszont újból bezuhantak a számok
Pár tizeddel ugyan, de az EU-s szintet lekörözi a hazai – igaz, nálunk sem rózsás ettől még a népesedési helyzet, sőt.
Az áhított, a puszta szinten tartáshoz elegendő, az egyszerű reprodukció szintjét jelentő 2,1-es arány még továbbra is távol maradt a magyarság számára.
Az uniós értékeket elnézve összességében kisebb kilengések rajzolódnak ki, mint amilyenek nálunk voltak.
A Központi Statisztikai Hivatal adataiból pedig az szűrhető le, hogy a 2025-ös évben sem brillírozott Magyarország a születésszám tekintetében: a KSH előzetes adatai alapján 2025-ben 7,1 százalékkal kevesebb gyerek született, a teljes termékenységi arányszám 1,31-re csökkent, és a becsült természetes fogyás 52 200 fő lett, így az év végére Magyarország lakossága 9 millió 489 ezer lélekszámúra olvadt.
Tavaly tehát már a 2009-ben látott mélyponthoz közeli szint köszönt vissza a TTA-ban.
Földrajzilag ugyanakkor érdekes képet mutat, hogy míg a déli fekvésű tagállamok 2024-es termékenységi arányszáma a sereghajtók között járt, addig az élmezőnyben nincs kifejezetten nagyobb, összefüggő régió, hanem szétszórtan jelent meg fokozottabban a népesedés problémája.
A V4-ek körében hazánk a második legkevésbé tragikus számot produkálta tavalyelőtt, csupán a szlovákok köröztek le minket. A csehek azonban tapintható mértékben lemaradnak tőlünk, a lengyelek pedig végképp: az ő példájuk a negyedik leggyengébb adatról tanúskodik.
Milyen távlati hatásokkal járhat a folyamat?
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a napokban megjelent elemzésében azt találta, hogy az idősödő társadalom és a munkaerőhiány nem csupán magyar sajátosság, hanem az unió egészét érintő strukturális kihívás. Az előrejelzések szerint 2022 és 2060 között az EU-ban átlagosan 13 százalékkal csökken a 15–64 éves, munkaképes korú népesség. A folyamat a visegrádi országokban még erőteljesebb – állapítják meg, majd rátérnek az uniós előrejelzésre.
Az Eurostat prognózisa alapján a 2022 és 2060 közti idősávban
- Lengyelországban 6,5 millió fővel (–26 százalék),
- Szlovákiában 893 ezer fővel (–25 százalék),
- Magyarországon 1 millió fővel (–17 százalék),
- Csehországban 600 ezer fővel (–9 százalék)
csökkenhet a munkaképes korú lakosság száma.
Tehát az előttünk álló három és fél évtized során majd' mindegyik V4-országban kétszámjegyű népességcsökkenést szenvedhetünk majd el. Idehaza – a lengyelekkel karöltve – a legdurvább megtorpanás következhet be a lakosságszám terén regionális összevetésben.
„A demográfiai visszaesés következményei messzemenők: a munkaerő-kínálat szűkülése tartós munkaerőhiányt és bérnyomást eredményez, mérsékli a gazdasági növekedési potenciált, valamint egyre nagyobb terhet ró a nyugdíj- és szociális rendszerekre. Kevesebb aktív munkavállaló mellett a gazdasági bővülés egyre inkább a termelékenység növekedésétől függ”
– húzta alá az Oeconomus, amelyik egyben hangsúlyozta, az idősödés kezelése nemcsak társadalompolitikai kérdés, hanem a régió hosszú távú versenyképességének és gazdasági stabilitásának egyik kulcsa is.
Az Eurostat korábbi adatai arról árulkodnak, hogy az EU népessége 2016 és 2025 között kismértékben, 1,4 százalékkal nőtt, 444 millióról 450 millióra hízott. Tíz évet mérlegre téve tehát még többen is lettünk az unióban. Ám előrejelzésük szerint egy hosszú távú csökkenő trend következhet a kontinens lakosságszámában, összefüggésben az elöregedéssel.
A várható élettartamot idecitálva az is árnyalja a képet, hogy mennyivel több egészséges év jut a magyar nőknek, mint a férfitársaiknak. Az pedig külön meghatározó erővel bír – a gyermekvállalási kedv mellett –, hogy mennyi a szülőképes korú nők létszáma. A KSH egy korábbi reagálása rámutatott arra is, a 15-49 éves hölgyek száma az ezredforduló óta csökkenőben van, és ez is az egyik alapvető oka a rohamos ütemű fogyatkozásunknak.
Habár a családpolitikai célok egyik deklarált kormányzati célkitűzéseként jelent meg a demográfia fellendítése; ennek a születések számában tapasztalt tényleges hatásfokát viszont már kőkemény bírálatok érték. Ezzel együtt a kivándorlás is hozzájárul a süllyedő népességszámhoz idehaza, miközben a bevándorlás némileg lassítja a folyamatot. Nemrégiben egyébként az ENSZ szakértői azzal számoltak, a fejlett országokban akár meg is feleződhet a népesség az évszázadunk végére.