Hatvan év múlva a Föld népességének alakulása átfordulhat a csökkenés irányába, de előbb eléri majd a tízmilliárdos lélekszámot a bolygó – jelezte érdeklődésünkre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Emlékezetes, az Eurostat friss adatsora szerint az Európai Unióban már negyedik éve nő a népességszám, ám nem a gyerekvállalási kedv, hanem nagyrészt a migrációs mozgások nyomán. A tagállamok körében Magyarországot a második legjelentősebb népességfogyás jellemzi, tavaly óta 4,7 ezrelékkel kevesebb lett a lakosság száma.

A hazai és nemzetközi demográfiai folyamatokkal kapcsolatban az Economx megkeresésére a KSH részéről többek közt azt is elárulták, 

  • milyen főbb okokra vezethető vissza a magyarországi népesség csökkenése; továbbá 
  • közép- és hosszú távon milyen következményei lehetnek a mostani demográfiai trendeknek, mind hazai, mind uniós és világviszonylatban.

Elöljáróban felidézték, az ország jelenlegi területén 1981. január 1-jén regisztrálták a legmagasabb népességszámot, 10 millió 713 ezer főt. Azóta a magyar lakosság létszáma változó ütemben, de folyamatosan zsugorodik. 2025. január 1-jén Magyarország lélekszáma 9 millió 540 ezer fő volt.

Portálunkkal megosztott tájékoztatásuk szerint a népességszám változását három demográfiai tényező alakítja:

  1. a születések és
  2. a halálozások száma, valamint
  3. a nemzetközi vándorlás egyenlege.
Baba, gyermek, csecsemő, születés, népesedés
Az élveszületések jelentik a népesedés alakulásának egyik fő faktorát

„1981 és 2025 között a születések és a halálozások számának negatív egyenlege miatt 1 millió 476 ezer fővel fogyott a lakosság. De a tényleges fogyás kevesebb volt, 1 millió 173 ezer főt tett ki, vagyis

a nemzetközi vándorlási többlet mintegy 300 ezerrel mérsékelte a természetes fogyásból adódó népességcsökkenést”

– ismertették.

Mitől függ, hogy hány gyermek jön világra?

Azt is felvázolták: „a születésszám két tényezőtől függ, a szülőképes korú nők létszámától és gyermekvállalási kedvétől, utóbbit a teljes termékenységi arányszám (TTA) fejezi ki legjobban. A 15-49 éves – termékeny korú – nők száma az ezredforduló óta csökken, évente átlagosan 20 ezerrel. A nők létszámának csökkenését a termékenység szintjének folyamatos emelkedése tudná kompenzálni, ezzel lehetne szinten tartani a születésszámot.

Annak ellenére, hogy az európai országokhoz hasonlóan a hazai termékenység is évtizedek óta elmarad az egyszerű reprodukció szintjétől (2,1), az elmúlt évtizedben jelentősen emelkedett a termékenység szintje, a 2011. évi mélypontról, 1,23-ról 2021-re 1,61-re nőtt a TTA értéke”

– emelték ki, hozzátéve: „tehát ebben az időszakban a termékenység emelkedése ellensúlyozni tudta a női népesség létszámának csökkenését, és a születések éves száma 91 ezer körül alakult. 2022-2024-ben a termékeny kórú nők száma mellett a termékenység szintje is csökkent, ezért kevesebb gyermek született, 2024-ben 77,5 ezer volt az újszülöttek száma”.

Eurostatos érdekesség, hogy bár uniós szinten is komoly népesedési bajok vannak, nálunk is volt már rózsásabb a reprodukciós helyzet: csupán a magyar családok negyedében nevelnek gyermeket, de közülük is csak minden nyolcadik számít nagycsaládosnak. Egyre csekélyebb a gyermekvállalás idehaza is, az Orbán-kormány családpolitikai intézkedéseinek dacára is.

A magyar trendre is a migráció a magyarázat?

Felelevenítették: „a halálozások számát a népesség korösszetétele és halandósága határozza meg. Ahogy a népesség korösszetételében egyre nagyobb az idősek aránya, úgy emelkedik a halálozások száma is, amit azonban ellensúlyoz a halandóság javulása, a hosszabb élettartam. Az 1990-es évek elejétől 2019-ig alapvetően csökkenő trend jellemezte a halálozások számának alakulását. Míg a '90-es években 140-150 ezer körül volt a halálozások száma, addig az időszak végére 130 ezerre csökkent. Ezt a folyamatot megtörte a koronavírus-járvány, de ezt követően, már 2023-ban a járvány előtti szintre mérséklődött a halálozások száma. 2024-ben 127 470-en hunytak el, 0,6 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban”.

A népességszám természetes fogyását a nemzetközi vándorlási többlet mérsékelheti, a negatív vándorlási egyenleg pedig fokozhatja.

„Magyarország nemzetközi vándorlási egyenlege az elmúlt 20 évben két év kivételével végig pozitív volt, vagyis a nemzetközi migráció – amely alatt egyaránt értjük a magyar és a külföldi állampolgárok vándorlását – enyhítette a természetes népmozgalmi folyamatokból származó népességcsökkenést”

– tudatta a KSH a mögöttes okok kapcsán.

Egyre fogy az aktív korúak aránya, változik az előjele az uniós trendeknek is

Ismertették, az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint az unió népessége 2016 és 2025 között kismértékben, 1,4 százalékkal nőtt, 444 millióról 450 millióra hízott. „Az elmúlt tíz évben 10 tagállamban, köztük Magyarországon, csökkent, a többiben nőtt a népességszám, jellemzően a magas bevándorlás következtében.

Öreg, idős pár, nyugdíjas
Egyre gyarapszik az idősek aránya sok helyütt, míg a fiataloké csökkenőben

Az Eurostat előrejelzése szerint az EU népességszám-növekedése 2027-től csökkenésbe fordul át, egy hosszú távú csökkenő trendet előrevetítve.

Folytatódik a népesség elöregedése, ami a munkaképes korú lakosság csökkenéséhez, valamint az idősek arányának további növekedéséhez vezet. Ez komoly kihívást jelent a gazdaságok számára, egyre kevesebb aktív dolgozónak kell eltartania egyre több nyugdíjast, miközben a munkavállalói réteg is öregszik” 

– figyelmeztetett a társadalmi következményekre a statisztikai hivatal, hozzáfűzve: ez a folyamat lendületet adhat a gondozási szolgáltatásokat nyújtó ágazatok fejlődésének.

Magyarán a nyugdíjrendszer is várhatóan megsínyli majd az előttünk álló éveket.

Globálisan is egyszer megáll majd a gyarapodás

Az ENSZ adatai szerint a Földön jelenleg 8,1 milliárd ember él. Míg a fejlettebb országok az előbb említett nehézségekkel küzdenek, addig a fejletlenebb térségekben az élelmiszerhiány, a szegénység, az oktatás hiánya, a munkanélküliség, az alapvető egészségügyi és szociális ellátások biztosítása jelent komoly kihívást. Hangsúlyozták: 

Az ENSZ közepes szintű prognózisa szerint a jövőben továbbra is gyarapodni fog a bolygó népessége, azonban lassuló ütemben, 2085-től pedig csökkenés várható. Az 1987-ben még 5 milliárd fős népesség várhatóan 2061-re duplázódhat meg 10 milliárdra. Az előrejelzés legtávolabbi évében, 2100-ban 10,2 milliárd ember élhet majd a Földön.

Arra is kitértek, „az egyes országok és régiók a népességfejlődés más-más szakaszában járnak, ennek megfelelően a népességszámuk várható alakulása eltérő képet mutat”.

„A század közepétől Európa mellett Ázsia, továbbá Latin-Amerika lakossága is fokozatosan csökkenni fog. Afrika mellett Ausztrália és Óceánia térségében, valamint Észak-Amerikában lehet számítani népességgyarapodásra a század végéig” – vetítette előre lapunk kérdésére a KSH.

Ezek szerint tehát akár már a mi életünkben súrolhatja a 10 milliárd fős lélektani határt a világnépesség.

Az elöregedő társadalom velejárója, hogy olvad a munkaképes korúak aránya
Az elöregedő társadalom velejárója, hogy olvad a munkaképes korúak aránya

Mindemellett azt sem árt megemlíteni, hogy tavaly az ENSZ szakértői úgy kalkuláltak, 2024-ben oly mértékben zuhant a születésszám egy sor országban, hogy évtizedekkel előbb bekövetkezhet a glóbusz lakosságának összeomlása, s a fejlett országokban akár meg is feleződhet a népesség az évszázad végére.

Feloldódunk a népek tengerében? Magyarország utolsó előtti helyre szorult a tagállamok között

A demográfia frontján akad aggódnivaló: az öreg kontinens számos országa tekintélyes népességgyarapodást produkált, ám hazánkban rohamtempóban fogy az itt élő emberfők száma. Vélhetően vészterhes idők jöhetnek a kibontakozó trendek nyomán. Részletek.

Kapcsolódó