Számos érdekes bolygó-együttállást figyelhetünk meg júliusban, ezek egy része szabad szemmel is jól látható.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló összegyűjtötte, milyen égi jelenségeket érdemes megnézni egy szép, csillagfényes éjszakán – egy kis tudományos magyarázatot is fűznek hozzá.

Kapcsolódó

  • július 13.: A Vénusz megérkezik a bika csillagkép Hyadok nyílthalmazának szarvcsúcsához. Hajnali 3:30-kor az Esthajnalcsillag együtt áll a Bika csillagképben található, Hyadok nevű nyílthalmazzal. 
  • július 16.: a hajnali égen együttállást produkál a Szaturnusz és a Hold. Ekkor a Hold és a Szaturnusz 4,1 fokos közelségbe kerül. A Holdtól 3,9 fokos távolságban lévő Neptunusz is látható. 
  • július 20.: a Fiastyúk együtt áll a hajnal holdsarlóval. Hajnali 3:00-kor a Hold 4,9 fokos távolságban közelíti meg a Bika csillagképben található Fiastyúk nyílthalmazt. A látványt szabad szemmel is megfigyelhetjük, az ezután bekövetkező fedéshez azonban már távcső használata szükséges. Nem sokkal napfelkelte előtt egy csillag, a 66 Ari belépését is megfigyelhetjük. 
  •  július 28.: a Mars együtt áll a holdsarlóval. Este 21:30-kor együtt áll a holdsarló, valamint a Mars. A két égitest 1,8 fokos távolságban lesz egymástól, a látóhatár felett 5 fokkal.
  •  július 30.: a Déli Delta Aquaridák meteorraj eléri maximumát.  A július 12-től augusztus 23-ig tartó meteorraj ekkor 23:00-tól valamikor az éjszaka folyamán éri el maximális intenzitását.

Ennek az éjszakának az a különlegessége, hogy ekkor óránként akár 25 hullócsillag is felvillanhat az égen

– hívta fel a figyelmet a csillagvizsgáló.

Hasonló élményt tartogat a következő éjszaka is. 

  • Július 31.: az Alfa Capricornidák meteorraj maximuma. A július 3-ától augusztus 15-éig tartó meteorraj a hónap utolsó napján éri el maximumát, amikor is óránként kb. 5 hullócsillagot láthatunk. Már 22:30-tól, a teljes besötétedéstől érdemes figyelnünk a meteorokat az éjszaka folyamán.