Február 10-én mondott le Novák Katalin az államfői posztról
a kegyelmi döntése nyomán és február 26-i ülésén megválasztotta az Országgyűlés
utódját is. A kormánypártok Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelölték
köztársasági elnöknek, és a parlamenti többség, 134 képviselő első körben meg
is választotta államfőnek.
Az alaptörvény szabályai szerint azonban a korábbi
köztársasági elnök megbízatásának idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba. Ezért március
5-én lett hivatalosan köztársasági elnök Sulyok Tamás.
Megválasztása után az ünnepi beszédében kijelentette, hogy a köztársasági elnöki székből is az alkotmányos alapjogok és
értékek méltányos kiegyenlítésén fog munkálkodni. Hozzátette, hogy
kölcsönös meghallgatás és megértés révén szeretne bizalmat építeni.
Sulyok Tamás első munkanapján aláírhatja a Svédország
NATO-csatlakozásáról szóló törvényt, amelyet szintén február 26-i ülésén
fogadott el az Országgyűlés.
Az új köztársasági elnök megválasztására azután volt
szükség, mert Novák Katalin február 10-én bejelentette lemondását, miután
hatalmas felháborodást váltott ki azzal, hogy kegyelmet adott a bicskei
pedofilügyben érintett, másodfokon kényszerítés miatt elítélt pedagógusnak. K.
Endre a bíróság szerint igazgató-helyettesként arra próbálta rávenni a bicskei
gyermekotthon bántalmazott fiatalkorú lakóit, változtassák meg a vallomásukat,
hogy a pedofília miatt később elítélt igazgatót felmentsék.
