Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Lehullt a lepel a Fidesz digitális kampányközpontjáról: megérkezett a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség (DDÜ) Nonprofit Kft. első hivatalos éves beszámolója, amely a távozott kormány által csodafegyvernek tartott digitális mozgósítás és adatbázis-építés új generációs infrastruktúrájának 2025-ös pénzügyeiről szól.
Az Orbán Viktor által Tusványoson életre hívott „Digitális Polgári Körök” (DPK) hálózatát jegyző kft. a beszámoló szerint érdemi piaci láb nélkül mindössze 155,5 millió forint nettó árbevételt ért el, ám ezzel szemben a cég „egyéb bevételei” – amelyek kizárólag vissza nem térítendő támogatásokból állnak – meghaladták a csillagászati 4,1 milliárd forintot – derül ki a Kontroll elemzéséből.
Csak úgy áradt a pénz a kampányra
Eszerint a gigantikus, 3,9 milliárd forintos tőkeinjekciót a Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány adta működési támogatásként, emellé névtelen magánszemélyi adományból 200 millió forint érkezett.
A lap szerint ez a struktúra igazolja, hogy a DPK-k anyavállalataként funkcionáló alapítványt
kifejezetten egy politikai projekt finanszírozási hátterének biztosítására hozták létre
– amit sajtóhírek szerint a kormányközeli V-Híd Zrt. mintegy 1,8 milliárd forinttal támogathatott, de most úgy tűnik, a finanszírozási csatornák még a becsültnél is hatékonyabban és nagyobb volumenben szállították a pénzt a kampánygépezetbe.
A milliárdos tőkét a digitális harcosok ügynöksége szinte az utolsó fillérig elégette az első évben rendezvényekre, hirdetésekre, szakértőkre és bérleti díjakra, így a működését végül 46,6 millió forintos adózott veszteséggel zárta.
A beszámoló szerint a DDÜ-nél eközben egy kiterjedt, 70 fős statisztikai állományt jelentő, digitális apparátus dolgozott, valamennyien szellemi foglalkozásúak, akiknek a bérköltsége több mint félmilliárd forintot tett ki, míg csaknem 152 milliós egyéb személyi kifizetés is történt. Az egy főre jutó havi átlagos bér nettó/bruttó arányában 599 ezer forint volt, ami azt jelenti, hogy a Fidesz nem lelkes amatőrökkel, hanem piaci szinten megfizetett, teljes állású digitális szakemberekkel építette fel a háttérbázisát – írják.
Bőven zsebbe nyúltak az influenszereknek
A választások óta lehalkított Megafonról is kijöttek a számok: a Hvg kigyűjtötte, hogy az előző évi 759 milliós veszteség után 2025-ben 474 millió forintos nyereséggel zárta az évet a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft., a szintén a fideszes propagandagyár mögött álló cég.
A jelentős fordulathoz az kellett, hogy az egyéb bevételeknél a korábbi 5,8 milliárd helyett 8,6 milliárdos összeg szerepeljen – a támogatás nélkül a normál ügymenetből bődületes bukás lett volna, mivel a cég nettó árbevétele a 16 millió forintot sem érte el – vonják le a következtetést.
Mindenesetre
nem sajnálták a pénzt a személyi ráfordításokra,
amely 2023-ban még 877 millió forint volt, 2024-ben 1,3 milliárd, tavaly pedig már közel 1,8 milliárd forintra rúgott – ez 57 ember foglalkoztatására volt elég.
Osztalékot viszont nem vettek ki, hanem a nyereséget az eredménytartalékban helyezték el, a lap szerint az időközben bejelentett leépítések miatt.
Rejtélyes támogatás az ellenálló videógyárasoknál
A Magyar Péter lejáratásáról elhíresült cég, az Ellenállás Mozgalom Nonprofit Kft. is jelentett – ez a társaság
jegyzi például a Tisza-adós és más propagandaplakátokat, illetve elárasztották az internetet a gyakran mesterséges intelligenciával generált videókkal,
amelyekben a kétharmados kormányt alakító miniszterelnököt negatív fényben tüntették fel a választóknak – idézi a Hvg egy másik írása.
Ebből kiderül: a kft. az előző évi 19,4 millió forintos nyereség után 2025-ben 194,7 milliós profitról számolt be, úgy, hogy közben az árbevétel oldalon mindössze 3 ezer forintot tüntetett fel – a nem részletezett egyéb bevételeknél viszont egy 2,7 milliárd forintos támogatási tétel szerepel.
A 12 főt foglalkoztató lejáratócég 120 millió forintot költött személyi jellegű ráfordításokra, miközben a saját tőkéje az előző évi 22 millióról 217 millióra nőtt, az eredménytartaléka pedig – osztalékkifizetés híján – nulláról 19,4 millióra.
