A közelmúltban számos hír jelent meg a rendőrség által alkalmazott arcfelismerő rendszerekről, illetve ezek fejlesztéséről. Hadházy Ákos országgyűlési képviselő szerint egyre nagyobb figyelmet kap az a kérdés, hogy az arcfelismerésen alapuló rendszerek révén lehetséges-e automatikusan, emberi beavatkozás nélkül szabálysértési bírságokat kiszabni, például tömegrendezvényeken résztvevő személyekkel szemben.

A politikus ezért az alábbi kérdéseket tette fel Pintér Sándor belügyérnek: 

  • Létezik-e, vagy tervezik-e olyan rendszer bevezetését, amely a rendőrségi kamerák képeit arcfelismerő mesterséges intelligenciával elemzi, és az így azonosított személyeknek automatikusan, emberi ellenőrzés nélkül szabálysértési bírságot küld ki (például az ügyfélkapun keresztül)?
  • Amennyiben ilyen rendszer működik vagy tervezik a bevezetését, milyen jogszabályi felhatalmazás alapján történik mindez, és milyen garanciák védik az érintettek személyes adatait, illetve biztosítják a jogorvoslati lehetőségeket?
  • Szándékoznak-e ilyen automatikus bírságolási rendszert alkalmazni tömegrendezvényeken? Ha igen, milyen feltételek mellett?
  • Milyen módon garantálják, hogy az automatikus szabálysértési eljárás során az érintettek alapvető jogai – különösen a meghallgatáshoz, a fellebbezéshez– maradéktalanul érvényesülnek?

A belügyminiszter helyett az államtitkára, Rétvári Bence válaszolt, aki arról tájékoztatta Hadházy Ákost, hogy

a vétkességi alapú szabálysértési eljárásban nincs jogszabályi lehetőség az automatikus - emberi ellenőrzés nélküli - döntéshozatalra. Így a rendőrségen nem működik és nem is áll fejlesztés alatt az Ön kérdésében körülírt informatikai rendszer

- fogalmazott némileg félreérthető módon a kormánypárti politikus. 

Mesterséges szájbarágó

Az arcképelemző rendszer igénybevételére csak meghatározott hatóságok jogosultak, és kizárólag konkrét törvényi céllal kérhetnek arcképmás elemzést. A rendőrség például igazoltatás vagy szabálysértési eljárás során automatizált rendszerkapcsolaton keresztül továbbíthat fényképet, amely alapján a központi szerv legfeljebb öt, legnagyobb hasonlóságot mutató profilt küld vissza. Ezeket az adatokat a rendőrség 30 napon belül köteles törölni.

A bíróságok, szabálysértési hatóságok vagy más hivatalos szervek – például elektronikus azonosítást végző szolgáltatók – manuális kérelmet nyújtanak be az arcképelemző szervhez. Ebben az esetben csak jogszerűen kezelt, rendelkezésre álló fényképet továbbíthatnak, amelyből a központi szerv arcképprofilt képez, majd az összehasonlítás eredményét technikai azonosító formájában nyolc munkanapon belül visszaküldi. A megküldött technikai azonosítót az igénylő szerv legfeljebb két napig tarthatja meg.

Elektronikus ügyintézésnél – például okmánykiadás vagy ügyfélkapus azonosítás során – az ügyintéző szerv arcképmást készíthet az ügyfélről, majd rendszerkapcsolaton keresztül összehasonlítást kérhet. A felhasználás kizárólag az adott ügyintézési eljárás idejére megengedett, utána minden adatot törölni kell.

A belügyminisztériumi közlés szerint az európai uniós és a hazai adatvédelmi szabályok is egyöntetűen rögzítik, hogy tilos az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen alapuló döntés, amelynek joghatása az érintettre nézve hátrányos vagy őt jelentős mértékben érinti.

Rétvári Bence szerint az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemzö rendszerről szóló (Arcképtörvény) kimondja, hogy a szabálysértések megelőzése, megakadályozása, felderítése és a cselekmény megszakítása, valamint az elkövetők felelősségre vonása céljából jogosult a bíróság, a szabálysértési hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv szabálysértés esetén folytatott eljárásban a rendelkezésére álló vagy általa rögzített arcképmás felhasználásával szabálysértést elkövető személyazonosságának megállapítása, valamint ellenőrzése érdekében az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni.

Egy kormányrendelet az arcképelemzö tevékenységet végző szervként a Nemzeti Szakértői és Kutató Központot jelölte ki, így a rendőrségi kamerák által készített képek elemzése nem tartozik a Rendőrség kompetenciájába.

Az Arcképtörvény III. fejezete szerint az arcképelemző tevékenység elvégzéséhez arcképmásra van szükség, amelyet az arcképelemző tevékenység igénybevételére jogosult szerv kizárólag az Arcképtörvényben meghatározott célból továbbít az arcképelemző tevékenységet végző szervnek, majd az arcképelemzés eredményéről az NSZKK tájékoztatja a szabálysértési
hatóságot. 

Érdekes, hogy Rétvári Bence egészen másként válaszolt, amikor a Pride útvonalára ideiglenesen kihelyezett kamerákról kérdezték. 

Ön is nap mint nap használ arcfelismerő rendszert, amikor a munkahelyére a Parlamentbe belép, de nagyon sokan a mobiltelefonjukat is arcfelismerő kóddal használják. Ez a technológia egyre elterjedtebb az üzleti és kommunikációs életben, ezért indokolt, hogy a Rendőrség is használja a modern technikai lehetőségeket

- válaszolta szintén Hadházy Ákosnak a politikus. 

Majd leírta azt is, hogy a vonatkozó törvény szerint a szabálysértés elkövetésével gyanúsítható személy személyazonosságának megállapítása érdekében, ha az elkövető ismeretlen, a bíróság, a szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét veheti igénybe. Sőt, a szabálysértési törvény a tényállás tisztázása érdekében valamennyi szabálysértés esetén lehetővé teszi az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységének igénybevételét.

Érdekes, de az Egyesült Államokbeli Philadelphiában AI-vezérelt kamerák (például buszokon) azonnali értesítést küldenek előzetes figyelmeztetés nélkül, szabálysértés esetén, és külön emberi jóváhagyás nélkül szabnak ki bírságot, míg Bridgeport település iskolabuszai szerelt AI kamerák több tízezer bírságot generáltak automatikusan, amennyiben valaki szabálytalanul előzött. Ilyen esetekben bírságot küldött a rendszer, és csak bírói felülvizsgálattal lehetett fellebbezni.