A Magyar Népegészségügy Megújításáért Egyesület felforgatja a megszokottat: új, merész szakmai koncepció készült a magyarok egészségének és jóllétének kiemelkedő mértékű javítására – írták a közleményükben.

Az egészségügyben most nagy változások történtek, és még többre számíthatunk a közeljövőben. Ennek a népegészségügy területén is lesznek következményei, ezért egy új szakmai koncepció kidolgozását kezdeményezte a Magyar Népegészségügy Megújításáért Egyesület, más néven a Népegészségügy 3.0 Egyesület.

Úgy gondolják, hogy az egészségügy, a népegészségügy különféle más területek szakértőivel együttműködve tud a magyar népesség egészségében végre komoly javulást elérni. A koncepció kidolgozásában népegészségügyi szakértőkön kívül orvos, pszichológus, szociológus, jogász, közgazdász és biostatisztikus is részt vett.

Egy hosszú, számos szakembert bevonó egyeztetési folyamat során elkészült a tervezet, amelynek első verzióját 2023 őszén tették elérhetővé az érintetteknek. A beérkező vélemények és javaslatok alapján a végleges szakmai elképzelés az év végén jelent meg az egyesület honlapján.

Mint írják, a koncepció két fő elven nyugszik: a rendszerszemléleten és a részvételen.

A koncepció szerint a népegészségügyi tevékenységek fókusza kizárólag a közösségek, az egyének egészségmegőrzésére, fejlesztésére és betegségmegelőzésére összpontosul.

A jövőben a népegészség ügy nem foglalkozik a TAJ-hoz kapcsolódó szűrésekkel, oltásokkal és egyéni tanácsadásokkal. Az egészségvédelmi szabályozást és ellenőrzést is különválasztja a népegészségügytől, és ezeket az egészségügyi hatóságok felelősségének tekinti.

A koncepció a jövőkép és a közelmúlt elemzése alapján azonosítja a változtatások fő területeit és a fő változtatási irányokat, amelyek az egészségre hatást kifejtő tényezők hatásrendszerén alapulnak.

A változtatások végrehajtói az úgynevezett egészségkoalíciók, amelyek az érintettek képviselőiből állnak. Ezeket a népegészségügyi szervezetek szaktudásukkal támogatják. Az egészség javítására irányuló tevékenységek finanszírozása főként a közösségek saját forrásaiból származik, és az államnak csak a népegészségügyi szervezetek támogatására kell biztosítania a szükséges anyagi forrásokat.

A javasolt fő beavatkozási irányok:

  • Korszerű szakmai képzések kidolgozása és megvalósítása; 
  • Országos népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése, országos kiterjesztése;
  • Kommunikációs kampányok megvalósítása;
  • Országos, köztes és helyi szintű egészségkoalíciók kezdeményezése, szakmai támogatása;
  • Beavatkozásokhoz illeszkedő szabályozási környezet kialakítása.

A népesség egészségének javításához szükséges együttműködés más szektorokkal – a népegészségügy szakmai támogatásával – az egészségkoalíciókban valósul meg. Ez azt jelenti, hogy a népegészségügy főként a korszerű képzési anyagok átadására koncentrál a más szektorokkal való együttműködés során.

A szerzők abban bíznak, hogy a közzétett koncepció komoly és több szakterületet is mozgósító vitát, egyeztetést indít, amely olyan változásokat eredményez, ami a magyar népesség egészségének és jóllétének folyamatos javulásához vezet majd.

(A teljes koncepció itt elérhető el.)

Nagy veszélynek vannak kitéve az 50 év körüliek

Drámaian nőtt a mellrákkal diagnosztizált fiatal, 50 év alattiak száma Magyarországon, 30 százalékkal több emlődaganatos beteget diagnosztizáltak 2011 és 2019 között Magyarországon. Jelenleg a döntéshozók asztalán van egy javaslatcsomag, ami a mammográfiás szűrések új protokollját tartalmazza - erről itt írtunk bővebben.

A vastagbélrák lehet 2040-re második leggyakoribb, halált okozó daganatos betegség az 50 év alatti felnőttek körében, Magyarországon már most is minden tizedik beteg 55 évnél fiatalabb. Az endoszkópos szűréssel drasztikusan lehetne csökkenteni az elhunytak számát, ugyanakkor ezeken a vizsgálatokon az emberek elenyésző része vesz csak részt – erről is írtunk.

A daganatos megbetegedések közül a tüdő-, vastagbél és prosztatarák követeli a legtöbb férfiéletet napjainkban Magyarországon. Évente 4500 férfinál diagnosztizálnak prosztatarákot Magyarországon 1500-an sajnos bele is halnak a betegségbe. 2021-ben több mint 16 milliárd forintot fizetett ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a betegek gyógyítására.

Kevesen járnak szűrésre

Még tavasszal írtunk arról, hogy a magyarok többsége nem jár szűrővizsgálatokra. Éppen ezért a szűrővizsgálatok újragondolására egy komplex javaslatcsomag érkezett a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz (NNGYK) egy felkért szakmai grémiumtól – mondta Surján Orsolya helyettes országos tiszti főorvos.

Méhnyakszűrés esetében: a HPV szűrésre állnának át 30 év felett és a szűrési intervallumot meghosszabbítanák 3 év helyett 5 évre.

Emlőszűrés esetén: változtatnának a célpopuláción és a 40-54 év közöttieket 18 havonta, az 55-75 év közötti nőket pedig 24 havonta hívnák mammográfiára.

További fejlesztési tervek között említette:

  • a tüdő és a gyomor szűrővizsgálatait,
  • a helicobacter szűrést,
  • valamint a férfiak esetében prosztata szűrések bevezetését.

Szankciókon gondolkodnak

A helyettes tiszti főorvos kiemelte: fontos, hogy a lakosság minél nagyobb arányban jelenjen meg szűrővizsgálatokon, ez egy kulcskérdés, mert hetven százalék fölötti megjelenés esetén komoly eredményeket lehet elérni. Nem csak edukáció, ami a kezükben van, hanem szankciókon is gondolkodnak. 

A szankciókról egyébként a napokban Müller Cecília országos tiszti főorvos is beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Úgy fogalmazott:

azért, hogy a szűréseken többen vegyenek részt, napirendre kell tűzni a szankcionálás lehetőségének kérdését is, bár a szakma ebben még nem alakított ki egyértelmű álláspontot nemzetközi szinten sem.

A digitalizáció nyújtotta lehetőségeket is még inkább ki akarják használni. A jövő az lenne, ha a páciensek az Ügyfélkapun keresztül kapják meg a behívót a szűrővizsgálatokra, valamint az elektronikus időpontfoglalást is lehetővé kell tenni számukra.