A Magyar Tudományos Akadémia elnökségének tiltakozása ellenére, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Irányító Testületének, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) szenátusának és a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) miniszterének a jóváhagyásával 2025. augusztus 1-jei hatállyal megszűnt a kutatási hálózat négy humán tudományi kutatóközpontjának önállósága. 

A kutatóhálózat beolvadt az ELTE-be, és a továbbiakban az egyetem szervezeti egységeként, jogutód jogi személyként működnek. Korábbi nyilatkozatokban mind az ELTE, mind a HUN-REN vezetői alaposan átgondolt és jól előkészített folyamatról tájékoztatták az MTA-t.

Bíznak a további egyeztetésben

Az Akadémia nem ért egyet a kutatási hálózat megbontásával, de továbbra is elkötelezett a kutatóközpontok támogatása mellett, közölte Freund Tamás, az MTA elnöke, Kollár László Péter, az MTA főtitkára és Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese a közös levelükben.

Az Akadémia a KIM és az ELTE vezetésével egyeztetve elkészítette a beolvadó négy kutatóközpont vagyonhasználatát változatlan feltételekkel biztosító új szerződés tervezetét. Ebben az MTA ingyenesen, haszonkölcsönnel biztosítaná ingatlan és ingó vagyonelemeinek használatát az ELTE szervezetébe beolvadó kutatóhelyeknek, a HUN-REN irányítása alatt maradó kutatóhelyekkel azonos, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (KFI törvény) rendelkezései szerinti karbantartási és értékmegőrzési feltételekkel.

A tervezet véglegesítésére és a szerződés aláírására azonban nem kerülhetett sor az átalakulás előtt, mert az ELTE kancellárja elutasította, hogy az ingyenes használat fejében a fentiek szerint vállalja a fenntartás és értékmegőrzés költségeit. 

Az MTA elnöksége arra emlékeztet, hogy a kutatóhálózat leválasztásakor, 2019-ben az MTA akkori értéken 2 milliárd forint összegű infrastrukturális fejlesztési és felújítási keretet biztosított, amely teljes egészében átkerült az ELKH (ma HUN-REN), a kutatóhálózat irányító szervének költségvetésébe.

Kénytelenek vagyunk tudomásul venni, hogy a helyzet megoldását szolgáló egyeztetések folytatására az ELTE és a KIM csak augusztus 25. után lát lehetőséget. Mivel a kutatóközpontok működőképességének alapvető feltétele a jogszerű vagyonhasználat, bízunk benne, hogy mielőbb sikerül az ELTE-vel megállapodásra jutni – közölte az Akadémia.

Ennek eredménytelensége esetén, a türelmi idő leteltét követően azonban az Akadémia nem tekinthet el a használati díj követelésétől a fenntartó ELTE-vel szemben, mert az ingatlanok működőképességét és rendeltetésük szerinti fejlesztését biztosítani kell. Ennek terhét nem lehet kizárólag a használó kutatóhelyekre terhelni, melyek pénzügyi forrás tekintetében kiszolgáltatottak.

Az átalakítási folyamat csak akkor tekinthető működőképesnek és befejezettnek, ha annak irányítói biztosítják a vonatkozó törvények maradéktalan betartását, minden érintett fél jogos érdekeinek a tiszteletben tartását és az MTA vagyonának kellően tisztázott módon való használatát a négy kutatóközpont számára, írták a  közös nyilatkozatban az Akadémia vezetői.

Papíron átkerültek a kutatóhálózatok

Korábban az InfoRádiónak Jakab Roland, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgatója azt mondta, a kutatóközpontok nem szűntek meg, csak új helyre kerülnek. A HUN-REN világos vízió mentén működik. A magyar kutatások nemzetközi láthatóságának növelése, a tehetségmegtartás, valamint a tudományos eredmények társadalmi és gazdasági hasznosítása kiemelten fontos – fogalmazott.

Az  ELTE rektora, Darázs Lénárd jelezte, hogy az egyetemnek feltételei vannak, konjunktív feltételrendszert fogalmazott meg, amelynek keretei között át tudja venni ezt a négy kutatóintézetet. Ezek a feltételek folyamatosan teljesülnek. Az egyik volt, hogy a HUN-REN irányító testület pozitívan döntsön erről a kérdésről, feltétel volt az is, hogy a kormányzat részéről egy kormányhatározat szülessen arról, amely biztosítja az egyetem számára a hosszabb távú finanszírozás bizonyosságát. Az egyetem részéről is ez egy kezdeményezés egyelőre. Kell hogy szülessen egy olyan szenátusi döntés, amely az ELTE szervezetén belül is létrehozza ezeket a szervezeti egységeket, és magáról a konstrukcióról is véleményt nyilvánít.