Erre a jegybanknál sem számítottak: ugyanis még az Otthon Start Program július 2-ai bejelentése előtt, a június 24-ig rendelkezésre álló információk alapján elemezte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 2026-os költségvetést. Már pedig a fix 3 százalékos lakáshitel konstrukció a kormányzati elképzelések szerint nemcsak a kiadási oldalra, hanem a bevételekre, és magára a GDP-re is hatással lesz. 

Hét csapás 

  1. Mindenesetre az MNB a ma publikált kiadványban többek között megállapítja, hogy a törvény szerint a GDP-arányos adósságráta 0,8 százalékpontos csökkenése várható 2026-ban, amely alapján teljesül az Alaptörvénynek a Költségvetési Tanács által elsődlegesen vizsgált államadósság-szabálya. Mint írták, az államháztartás GDP-arányos bruttó adóssága a 2024. év végi 73,5 százalékról a törvény szerint 2025-ben 73,1 százalékra mérséklődik, majd 2026 végére 72,3 százalékra csökken. Az MNB előrejelzése a törvényben szereplőnél kissé alacsonyabb, 0,7 százalékpontos adósságcsökkenéssel számol 2026-ban. A 2025. évi adósságráta magasabb lehet a törvényben jelzettnél, ami az adósságmutató jövő évi csökkenését önmagában nem befolyásolja, de magasabb adósságpályát eredményezhet.
  2. A központi alrendszer pénzforgalmi hiányára vonatkozó előrejelzésük kismértékben meghaladja a költségvetési törvényben szereplő értéket. Prognózisuk alapján a központi alrendszer hiánya 214 milliárd forinttal meghaladhatja a törvényben foglalt 4219 milliárd forintos összeget. A konszolidált pénzforgalmi bevételek prognózisunk szerint 258 milliárd forinttal, míg a kiadások 43 milliárd forinttal maradhatnak el az előirányzatoktól. A bevételek között az adó- és járulékbevételek mintegy 150 milliárd forinttal alakulhatnak alacsonyabban a tervezettnél, ezen belül is főként az áfabevételek visszafogottabb teljesülésére számítanak. 
  3. Előrejelzésük alapján az uniós bevételek és az európai uniós kiadások is elmaradhatnak az előirányzatoktól, nagyrészt a helyreállítási forrásokhoz kapcsolódó terveket övező bizonytalanság, és a blokkolt uniós források által okozott kockázatok következtében. A prognózis ugyanakkor továbbra is számol a kohéziós és helyreállítási források döntő részének beérkezésével, mely a pénzforgalmi egyenleg tekintetében kockázatot hordoz.
  4. A törvény alapján 2026-ban az eredményszemléletű költségvetési hiánycél a GDP 3,7 százaléka. E célkitűzés a jegybank 3,7-4 százalék közötti deficitet tartalmazó előrejelzése szerint - szigorú költségvetési kontroll mellett - teljesülhet. 
  5. A törvényben feltételezettnél várhatóan alacsonyabb 2025. évi gazdasági növekedés az idei évre és a bázishatáson keresztül a 2026. évi költségvetésre nézve is kockázatot jelent az adóbevételek teljesülése szempontjából. Ugyanakkor az államháztartási hiány csökkenését támogatja a gazdasági növekedés idei évhez viszonyított élénkülése, a kamatkiadások mérséklődése, és az állami bruttó állóeszköz felhalmozási kiadások csökkenése. 
  6. A 2026. évi 3,7 százalékos GDP-arányos hazai hiánycél megfelel a kelet-közép-európai régió jövő évre várható átlagának, ugyanakkor meghaladja a várható uniós átlagot. Bár a hiánycél magasabb, mint a maastrichti 3 százalékos kritérium, a védelmi kiadásokhoz kapcsolódó nemzeti mentesítési záradék aktiválása után a hiány és a nettó kiadások alakulása is összhangban lehet az elvárásokkal.
  7. A költségvetési törvény makropályája szerint a GDP 2025-ben 2,5 százalékkal, míg 2026-ban 4,1 százalékkal emelkedhet. Az MNB júniusi Inflációs jelentése szerint a hazai GDP 2025-ben 0,8 százalékkal, 2026-ban 2,8 százalékkal bővülhet. Az alacsonyabb 2025. évi növekedés az idei évre és a bázishatáson keresztül a 2026. évi költségvetésre nézve is kockázatot jelent az adóbevételek teljesülése szempontjából.

A jelentésből kiemelnénk az áfával kapcsolatos meglátásokat. A jegybank szerint 2026-ban 8793 milliárd forintot vár a költségvetés áfából, míg az előrejelzésükben 116 milliárd forinttal alacsonyabb, 8677 milliárd forintos bevételre számítanak. Az eltérés szerintük abból adódik,

hogy idén és jövőre is a kormányzati prognózisnál mérsékeltebb növekedést várnak az áfabevételi folyamatokat leginkább befolyásoló háztartások fogyasztási kiadásait tekintve.

Idén 4,1 százalékos éves növekedéssel számol a költségvetés, míg az MNB várakozásai 3,9 százalékot tesz ki. Jövőre a törvénytervezetben 5,2 százalékos növekedést prognosztizálnak, ami szintén meghaladja a Júniusi Inflációs jelentésben szereplő 4,2 százalékos bővülést. 

Ez azért is érdekes, mert jelenleg az előirányzott idei áfának a 49,3 százaléka folyt be a költségvetésbe az első félév alatt, ez 8277,2 milliárdból 4078,4 milliárd forintot jelent. 

Szintén érdekes, hogy az uniós forrásokkal kapcsolatos prognózisuk. Felidézik, a bevételi tervek 1929 milliárd forintot tesznek ki. Ennek döntő része, 1790 milliárd forint elsősorban a kohéziós (1013 milliárd), a helyreállítási (580 milliárd), valamint a vidékfejlesztési (80 milliárd) támogatásokra vonatkozik. A technikai bevételek (például a kedvezményezettek visszautalásai) 104 milliárd forintot tesznek ki, míg a vámbeszedési költség megtérítését közel 35 milliárd forintra tervezi a költségvetés.

Tekintettel arra, hogy a helyreállítási források továbbra sem elérhetőek, az RRF bevételek 580 milliárd forintos teljesülését jelentős kockázatok övezik

– írták.

Ennek ellenére mindössze 90 milliárd forintos veszteséget realizál 2026-ra a jegybank (1929 milliárd helyett 1839 milliárd forint). Miközben idén a tervezett 2235 milliárdnyi uniós forrásból 176,4 milliárd forintnyi realizálódott az első félévben:

ez az előirányzat 7,9 százaléka.

Tavaly ilyenkor 45,6 százalékon állt a költségvetés uniós programok bevételi sora. 

Az viszont jó hír, hogy a becsléseink szerint az újonnan bevezetett családokat támogató adóintézkedések 2025-ben a GDP 0,2 százalékának, 2026-ban 0,7 százalékának, 2027-ben 0,9 százalékának megfelelő többletforrást hagyhatnak a családoknál.

Kapcsolódó