Jelentősen átalakítaná a költségvetési törvény előkészítésének és elfogadásának szabályait a Kármán András pénzügyminiszter által benyújtott törvényjavaslat.
A módosítás egyik legfontosabb eleme, hogy megszűnne a Költségvetési Tanács (KT) jelenlegi vétójoga, a testület a jövőben kizárólag véleményezési jogkörrel rendelkezne.
A hatályos szabályozás alapján a Költségvetési Tanács megtagadhatja a költségvetési törvény támogatását, ha az nem felel meg az államadósság csökkentésére vonatkozó alkotmányos előírásoknak.
A vétójog gyakorlati jelentősége azonban eddig is korlátozott volt. Horváth Gábor, a testület elnöke a HVG-nek korábban úgy fogalmazott: a köznyelvben vétójogként emlegetett jogosítvány valójában csak arra terjed ki, hogy a költségvetési tervezet megfelel-e a formális adósságszabálynak, gazdaságpolitikai vagy adópolitikai szempontokat nem mérlegelhetnek.
A törvényjavaslat ugyanakkor nemcsak szűkíti, hanem bizonyos értelemben erősíti is a Költségvetési Tanács szerepét. A tervek szerint önálló, az Országgyűlés fejezete alá tartozó költségvetési alcímet kapna a testület, amely stabilabb finanszírozást biztosíthat számára.
A javaslat a költségvetési tervezés ütemezését is átalakítaná. A jövőben a kormánynak október 1. és október 31. között kellene benyújtania a következő évi költségvetés tervezetét az Országgyűlésnek. Ez jelentős változás a korábbi gyakorlathoz képest, amikor a Fidesz-kormányok már tavasszal beterjesztették, a parlament pedig még a nyári szünet előtt elfogadta a következő évi büdzsét.
Az új menetrend célja, hogy frissebb makrogazdasági adatok és pontosabb előrejelzések alapján készülhessen el a költségvetés, csökkentve annak kockázatát, hogy a hónapokkal korábban készített számításokat az év közben bekövetkező gazdasági változások felülírják.
Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy a költségvetési szabályok átalakítása mellett a kormány alkotmányos szinten is jelentős változtatásokat tervez.
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter hétfőiFacebook-bejegyzésében a 17. alkotmánymódosítást védelmezve azt írta: a Költségvetési Tanács vétójogának megszüntetése is azt a célt szolgálja, hogy a demokratikus intézmények szerepe átláthatóbbá váljon.
A miniszter szerint a testület a jövőben továbbra is véleményezheti a költségvetést, miközben a módosítások összességükben a fékek és ellensúlyok megerősítését, valamint a politikai rendszer demokratikusabb működését szolgálják. Tanács egyúttal élesen bírálta Bóka János volt uniós ügyekért felelős minisztert is, aki korábban az Országgyűlésben az alkotmánymódosítást a hatalomkoncentráció eszközének nevezte. A tárcavezető szerint ennek éppen az ellenkezője igaz, és úgy fogalmazott: Bóka felszólalása inkább „A vergődés 50 árnyalata” volt, mintsem érdemi kritika.
