Az elmúlt időszak legintenzívebb kánikulája érkezik Magyarországra – kezdte a csütörtöki kormányzati sajtótájékoztatót Oroszi Beatrix országos tiszti főorvos. Mint mondta, szombat éjféltől harmadfokú hőségriasztás lép életbe, a középhőmérséklet szombattól legalább négy napon keresztül 29 Celsius-fok körül fog alakulni, a csúcshőmérséklet az ország egyes részein 38-40 fok is lehet.
Oroszi hangsúlyozta, az egészség megőrzése mindennél fontosabb és mindenkinek az érdeke. Ezért hangsúlyozta, hogy a munkáltatóknak és a vendéglátóegységeknek is az érdeke az egészség megőrzése. Elmondta, a rendkívüli hőségben bárki rosszul lehet, ezért fontos, hogy fokozottan figyeljünk a környezetünkre, kiemelten az idősekre.

Kiemelte, igyunk sok vizet, kerüljük a koffeint és az alkoholt és lehetőleg 11 és 16 óra között ne tartózkodjunk a napon. Felhívta a figyelmet, hogy mindenképpen csak a kijelölt fürdőhelyeken fűrdőzzön mindenki, senki ne ugorjon felhevült testtel vízbe. A hőség elleni védekezés közös ügyünk, a közösségi összefogás életeket menthet, mondta.

Rendkívüli tájékoztatási rend lesz
Kádár Pál, a Védelmi Igazgatási Hivatal főigazgatója arról beszélt, hogy a területi igazgatás segítik adatokkal és információkkal a hőség idején a saját adatközpontjukból, ahova minden releváns szervtől befutnak a fontos információk és jelentések. Ezekből látni fogják, hogy van-e beavatkozásra szükség, és segíteni is tudják a kormányt ennek menedzselésében. Külön felhívta a rendezvények szervezőit, hogy fokozottan figyeljenek arra, mit kell tenni ilyen meleg időben.
Magyar Péter miniszterelnök vezeti a hőség elleni védekezést, amelyről a rendelet már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Elmondta, hogy péntek éjféltől rendkívüli tájékoztatási rend lép életbe a kormány felületein és Magyar Péter saját Facebook-oldalán is. Rendelkeztek több millió zacskózott víz előállításáról, jelenleg pedig szerencsére kevés helyen szükség vízkorlátozásra. A kormányfő arra kérte a magyarokat, hogy ne ebben a pár napban locsoljanak és ne ebben a pár napban töltsék fel a medencéket.
A hőségriadó idejére a kamionstopot felfüggesztik, a MÁV-csoport haváriaközpontjában külön készülnek az extrém helyzetre, ugyanakkor Magyar felhívta a figyelmet, hogy előfordulhatnak járattörlések, ha az indokolt lesz. Az államigazgatásban home office-t rendeltek el hétfőn és kedden a hőség miatt.
Emellett emlékeztette a munkáltatókat, hogy a munkavállalók egészségére nekik is figyelniük kell, így ahol lehet, fontolják meg a rövidített munkaidőt és a hosszabb szünetet munkavégzés közben.
Hangsúlyozta, hogy bár nem szeretnének semmilyen tömegrendezvényt a helyzetre tekintettel felfüggeszteni, ugyanakkor figyelemmel kísérik a helyzetet. Ezért arra kérte a szervezőket, fontolják meg ezek átütemezését, például a gyerekrendezvények esetében.

A miniszterelnök kiemelte, hogy nem áll a kormányzat rendelkezésre hűtött sátor, holott más országokban kötelező ilyeneket építeni, jól jönnének a hajléktalanellátásban is. Azt kérte, hogy ne legyen olyan vendéglő vagy pláza az országban, ahová a hajléktalanokat nem engedik be arcot mosni és hűsölni.
Nincs kimondva, mikor túl veszélyes a hőség
Az Economx azt kérdezte a kormánytól, van-e kritériuma annak, amikor a szabadtéri tömegrendezvényeket a hőség miatt el kell halasztani. Oroszi Beatrix szerint jelenleg nincs olyan kritériumrendszer, ami ezt szabályozná, ugyanakkor a hőség okozta többlethalálozás kellő felkészültség és védekezés mellett megelőzhető. A cél az, hogy működjön az ország.
Magyar Péter ugyanakkor pesszimistább: elmondta, hogy a 2024-es EP-választás előtt tartott gyűlésükön a Hőstök terén többször is meg kellett szakítani a beszédét, hogy mentőt kérjen a résztvevőkhöz. Szerinte egy több tízezres tömegrendezvény nagyon veszélyes tud lenni 40-41 fokban, főként nagyvárosokban. Ezért arra kérték a tűzoltókat, hogy készüljenek vizeskocsikkal. Hangsúlyozta, ha a hatóságok azt látják, hogy egy rendezvényt fel kell függeszteni, akkor be fognak avatkozni.
Arról is beszélt, hogy a Velencei-tó helyzetéről már régóta gondoskodni kellett volna, most annyit tudnak tenni, hogy a kiszáradás miatt kialakult homokpadokat átvágják, ezzel is lassítva a tóból levágódó részek további száradását, segítik az élővilágot.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter elmondta, a hőség miatt az érintett vonalakon, így egyes vasúti és HÉV-szakaszokon 10-20 kilométer per órával csökkentették a sebességet, emellett több helyen fehérre festik a síneket, hogy a hőség ellen védekezzenek. Elmondta, ha valamelyik kocsin a vonaton elromlik a klíma, akkor az utasok átmehetnek egy másik, klimatizált kocsiba, akár az elsőosztályra is.
Halad az Alkotmánymódosítás, ide látogat a Velencei Bizottság
Az alkotmánymódosítással kapcsolatban Magyar Péter elmondta, továbbra is várják a magyar emberek véleményét, eddig elmondása szerint 13 ezer ember küldött javaslatot a 17. Alaptörvény-módosítással kapcsolatban. A kormányfő szerint 95 százalékos a támogatottság a módosítás mellett, az embereket pedig leginkább a mandátum 12 évben való maximalizálása és a köztársasági elnök megbízatásának megszűnése érdekli.
Ugyanakkor sokan még tovább, nyolc évre szigorítanák a mandátumkorlátot, ezeket a véleményeket monitorozzák Magyar Péter szerint, közzéteszik őket és majd ezután döntenek, hogy a javaslatot milyen formában nyújtsák be. Szintén várják az észrevételeket a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és védelmi Hivatal kapcsán.
A kormányfő kitért arra is, hogy meghívta Budapestre a Velencei Bizottság vezetőjét és szakértőit. Utalt arra is, hogy korábban még Schiffer András vezetésével az LMP programjában is benne volt a képviselői ciklusok számának korlátozása, a felvetés tehát nem új. Elmondta, hogy a következő hónapokban felhívják a civil szféra, a kisebbségi szervezetek, valamint az állampolgárok tömegeit, hogy vegyenek részt az alkotmánymódosítás társadalmi egyeztetésében. Ezután dönt az Országgyűlés az Alkotmány elfogadásáról, amelyről végül népszavazás útján határoznak a választók.
Vitézy Dávid hosszan sorolta, hogy milyen döntések születtek az elmúlt napok kormányülésein. Elmondta, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a magyar kormány helyreállítási tervét, ami azt jelenti, hogy megkezdődhet a végrehajtási szakasz. Emellett a jövő héten benyújtanak egy törvényjavaslatot a Magyar Fejlesztési Bank átalakításáról, hogy az ne a kormány házipénztáraként működjön tovább.
A miniszter bejelentette azt is, hogy állami vonatlízingelő céget indítanak a vonatbeszerzések uniós finanszírozásához, ehhez szintén a jövő héten nyújtanak be törvényjavaslatot a parlamentnek.
Emellett két vidéki vasútvonal újraindításáról is rendelkezett a miniszter: augusztus elsejétől Komló és Dombóvár, szeptembertől pedig Miskolc és Tiszaújváros között indulnak újra a vonatok.
A kormány bejelentette, hogy felülvizsgálják a budai Vár fejlesztési tervét, amit még az ORbán-kormány dolgozott ki. Vitézy szerint több mint 200 milliárd forintot költött el az előző kormány beruházásokra. Elmondta, sok olyan beruházás van, ahol állnak a milliárdos kifizetések, ugyanakkor erről soha nem tájékoztatták a közvéleményt.
Elmondták, hogy a Karmelita esetében kulturális hasznosításban gondolkodnak, emellett pedig befejezik a Honvéd Főparancsnokság külső homlokzatát. Ide A Közlekedési Múzeum az Északi Járműjavítóban lesz megtalálható.
Magyar Péter több ponton is hangsúlyozta, hogy „nem Don Batida és Don Hatvanpuszta tervei″ valósulnak meg, ezzel Lázár Jánosra és Orbán Viktorra utalva.
Emellett az Alkotmánybíróság költöztetését is leállítják.
Újságírói kérdésre Magyar Péter elmondta, nem foglalkozott a kormány az árrésstop kivezetéséről, ugyanakkor ha nem jár áremelkedéssel, akkor szerinte érdemes lesz megfontolni azt. Ugyanakkor azt mondta, hogy az üzemanyagok esetében nem tervezik a jövedéki adó emelését.
Varga Mihály a héten vetette fel, hogy ideje lenne az árrésstop kivezetésének.
