Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Úgy tűnik, még a kutatók számára is nehezen megfejthető a magyar belpolitikai élet, vagy pedig, valóban nagyon egyszerű a működési mechanizmus, ami önmagában, szintén nem biztos, hogy jó hír.
A Republikon Intézet felmérte a választói értékrendek alakulását Magyarországon, ugyanis, ahogy azt írták is,
a magyar választók pártpreferenciája gyökeresen megváltozott 2024-ben, a kormánypártok támogatottsága jelentősen visszaesett, és a Tisza Párt felforgatta az ellenzéki szavazói tábort is.
De vajon mi áll a földrengésszerű elmozdulás hátterében?
Érdekes, de a felmérés szerint
- a jobboldali, konzervatív értékrend a legnépszerűbb Magyarországon (39 százalék),
- aztán jön a baloldali-szocialista (18 százalék),
- a liberális (17 százalék),
- a zöld-környezetvédő (13 százalék), akik egyébként kevesebben vannak, mint
- a bizonytalanok (14 százalék).
Az elemzés készítői így arra jutottak, hogy bár közel sem többségi ideológia a jobboldali-konzervativizmus Magyarországon, de láthatóan a legnépszerűbb.
Elmondható tehát, hogy a magyarok körében legnépszerűbb értékrend a jobboldali-konzervatív, ugyanakkor a magyarok többsége nem jobboldali, ugyanis a baloldali-liberális tömb (ha létezik ilyen) közel ugyanakkora, és a zöldek is szép számban képviselik magukat, összességében tehát a jobboldali-konzervatívok csoportja nem többség, hanem kisebbség
– olvasható az anyagban.
Mindenesetre, miközben
az még a Republikon szerint is kérdéses, hogy létezik-e baloldali-liberális tömb,
megállapítják azt is, hogy a válaszok alapján egyértelmű, hogy a baloldali értékek nem csak a magukat baloldalinak vagy liberálisnak valló válaszadókra jellemzőek, hanem a magyar társadalomra általában.
Szintén érzékelhető némi önellentmondás a végső megállapításukban is. Úgy látják, hogy a kormánypárti szavazók értékek szempontjából alkalmazkodóbbak a politikához, az ellenzéki válaszadók értékrendje viszont lassabban mozdul, és a Tisza Párt előretörésével sem változott drasztikusan. Pedig a Republikon szerint a Tisza gyűjtőpártként működik, szándékosan értéksemleges marad számos megosztó kérdésben, míg másokban egyenesen a kormánypártokra hajaz, reménykedve a konzervatívabb, jobboldali szavazatok elnyerésében.
A másik ok, hogy az ellenzéki szavazók évek óta a győztesnek vélt stratégiára kényszerültek szavazni, az Orbán-ellenesség jelenti a közös nevezőt, nem az értékközösség
– írták, hozzátéve:
mindez felveti a baloldali ellenzéki pártok jövőjének kérdését.
- Ez alapján tehát kijelenthető, hogy a baloldali-szocialista, liberális, vagy zöld-környezetvédő értékrendű választópolgár a deklaráltan jobboldali Néppárt-tag Tiszára szavaz, mert fontosabbnak tartja az érdekközösségnél az az Orbán-ellenességet?
- Vagy valami más áll a háttérben, és a fenti hagyományos értékrendi besorolások nem érvényesek már?
Talán utóbbi felvetést erősíti a szintén a Republikon által készített közvélemény-kutatási évzáró, amiben a 2024-es pártpreferencia-mérleget mutatták be.
Eszerint ugyanis december végén a teljes népességben a három jobboldalinak mondott, illetve jobboldali pártcsaládba tartozó politikai erő,
miközben a DK-t 5 százalékra, míg az MSZP-t, a Párbeszédet és a Momentumot 5 százalék alá mérték, 24 százaléknyi bizonytalan mellett (utóbbiak aránya 2024 elején még 34 százalék volt).
Mindenesetre a Republikon Intézetnél úgy vélik, a klasszikus ellenzéki pártok hatalmas erőpróba előtt állnak. Hangsúlyozták, hogy hiába fontosak a választóknak azok az értékek, amelyeket a baloldali pártok történelmileg képviselnek, ha a pártok nem tudják meggyőzni a választókat, hogy hasonló a világképük és van választási ajánlatuk. Szerintük a válaszadók világképe nem változott meg drasztikusan az elmúlt években, ahogyan az ellenzéki pártok képviselt értékei sem, de mégis úgy látják, hogy nehéz kecsegtetőbb ajánlatot tenni, mint az Orbán-kormány leváltásának esélyét, amely a Magyar Péter-vezette Tisza-kampány esszenciája, zárták elemzésüket.
