Harmincöt éve, 1990. október 24‑én nyilvánította alkotmányellenesnek a halálbüntetést az Alkotmánybíróság. Azóta alig telik el év, hogy egy‑egy különösen kegyetlen bűncselekmény után ne lángolna fel újra a vita a visszaállításáról. Legutóbb Lázár János építési és közlekedési miniszter szólalt meg a kérdésben, mondván: ha rajta múlna, a pedofilokat halálra ítélnék.

A Halálbüntetést Ellenzők Ligájának kezdeményezésére az Alkotmánybíróság 1990. október 24‑én tartott nyilvános ülésen hirdette ki döntését, amely szerint a halálbüntetés ellentétes az Alkotmánnyal.

Az indoklás két alapelvre épült: minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, illetve senkit sem lehet önkényesen megfosztani az életétől.

Magyarországon az utolsó kivégzést 1988. július 14‑én hajtották végre. A 28 éves Vadász Ernőt előre kitervelt, nyereségvágyból elkövetett emberölésért és más bűncselekményekért akasztották fel a Budapesti Fegyház és Börtön udvarán. A hóhér, Pradlik György később – az ország utolsó ítélet‑végrehajtójaként – maga is ismertté vált, 2009‑ben interjúban beszélt arról, hogy titokban, hivatalosan börtönőrként dolgozva tizenkét éven át hajtotta végre a halálos ítéleteket Budapesten, Vácott, Győrben és Szegeden is.

A közvélemény továbbra is jelentős részben halálbüntetés‑párti. A Závecz Research korábbi felmérése szerint a magyarok 24 százaléka teljes mértékben támogatná, 52 százalék bizonyos élet elleni bűncselekmények esetén elfogadhatónak tartaná, míg 21 százalék egyértelműen ellenzi.

Mindez azonban nem változtat azon, hogy Magyarországot nemzetközi szerződések kötelezik a halálbüntetés eltörlésére. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény 6. Kiegészítő Jegyzőkönyve, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához csatolt Második Fakultatív Jegyzőkönyv, valamint az Európai Unió Alapvető Jogok Chartája egyaránt kimondják: senkit sem lehet halálra ítélni vagy kivégezni.

A halálbüntetés újbóli bevezetését elsőként Tóth Tamás, Sárszentmihály volt polgármestere szorgalmazta, miután fiát a hírhedt Bene–Donászi bűnözőpáros gyilkolta meg. Aláírásgyűjtésbe kezdett, de bár összegyűlt a szükséges támogatás, népszavazást végül nem írtak ki.

Horn Gyula akkori miniszterelnök 1996‑ban vetette fel, hogy az alkotmányozás során érdemes lenne népszavazásra bocsátani a kérdést, míg Boross Péter 2000‑ben azt mondta: elvi szinten nem ellenzi, de Magyarország nem engedheti meg magának, hogy nemzetközi szerződéseket felmondva „önállóskodjon”.

A 2002‑es móri bankrablás után Orbán Viktor is úgy fogalmazott, komolyan meg kell fontolni a visszaállítást, ugyanakkor elismerte, hogy erre jelenleg nincs jogi lehetőség. Azt is elmondta, hogy először ellenezte a halálbüntetést, de megváltoztatta a véleményét, miután találkozott az áldozatok hozzátartozóival.

Az Amnesty International adatai szerint tavaly 1518 kivégzést hajtottak végre a világon, túlnyomó többségüket Iránban, Irakban és Szaúd‑Arábiában. Kínában, Észak‑Koreában és Vietnámban az adatokat nem hozzák nyilvánosságra, de ezekben az országokban feltételezhetően több ezer ember halálát hajtották végre. Az Egyesült Államokban 2024‑ben 25 kivégzés történt, míg Európában egyedül Fehéroroszország tartja fenn törvényesen a halálbüntetést.

Ma már 113 országban teljesen eltörölték a halálbüntetést, és 145 államban a gyakorlatban sem alkalmazzák. Az ENSZ‑tagországok több mint kétharmada támogatja a halálbüntetés felfüggesztésére irányuló globális moratóriumot – írja az Index.

Kapcsolódó