A kormány rendelettel „egyszerűsítette” az eddigi anyakönyvezési folyamatot, azon belül is egész pontosan azt, hogy milyen újabb „fantázianevekkel” lehet bővíteni a magyar utónévjegyzéket. Ennek értelmében szigorítottak azon, hogy milyen innovatív keresztneveket kaphatnak itthon az újszülöttek.

Az erről szóló kormányrendelet kedd este látott napvilágot a Magyar Közlönyben.

Az új szabályok szerint a választott név esetében, amely egyelőre nem szerepel a magyar utónévjegyzékben: a bejegyeztetésre vonatkozó kérelmet az illető írásban vagy elektronikus úton – kezdeményezheti.

Az anyakönyvi szerv a Nyelvtudományi Kutatóközpont megkeresését mellőzi, ha az utónévjegyzékbe felvenni kért utónevet a benyújtást megelőző fél éven belül már kérelmezték

– szerepel a Magyar Közlönyben.

Így tehát a gyakorlatban várhatóan hivatalosan Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter tárcája fogja elbírálni ezeket a névkérelmeket a jövőben.

Kósa Lajos ízlése nem bírta tovább

Az ügy előzménye, hogy még májusban kezdeményezett törvénymódosítást Kósa Lajos, ugyanis a fideszes országgyűlési képviselő szerette volna, ha változnak a keresztnév-engedélyeztetés szabályai.

Az eddigi eljárásrend értelmében a Nyelvtudományi Kutatóközpont utónévbizottsága döntött az új nevekről, a szülők beérkezett kérelmei alapján.

Kósa Lajosnak az volt az elképzelése, hogy a Nyelvtudományi Kutatóközpont helyett a mindenkori kultúráért felelős miniszter dönthessen arról, milyen utóneveket lehessen anyakönyvezni.

A kormánypárti politikusnak, mint kifejtette, nagyon nem tetszettek bizonyos keresztnevek, amelyek bekerültek az újonnan anyakönyvezhető nevek közé. Ahogy Kósa Lajos azt is kifogásolta, hogy momentán 200 olyan név létezik, amelyet senki sem visel. Erre egyik példaként a politikus a Banánvirág nevet idézte.

A jelenleg elérhető alapelvekben szerepel, hogy nem adható a viselőt hátrányosan érintő, dehonesztáló, a gyermek egészséges személyiségfejlődésére rossz hatással bíró név. Ott van például az Orália női keresztnév. (…) Képzeljük el, hogy valakit Nagy Oráliának hívnak. A névkombináció másodlagos jelentése aggasztó. Vagy ott van a Gida, ami férfinév. A becézett formákat eleve nem kellene hivatalossá tenni, hiszen ott van a Gedeon ebben az esetben is

– nyilatkozta korábban Kósa Lajos a 24.hu-nak.

A képviselő azt azonban tisztázta: nem célja „elvenni” bárkitől is a már megkapott keresztnevét, csak azért, mert az lekerül az adható nevek listájáról.

Lackó és Musztafa

2025 januárjától ismét újabb különleges nevek váltak hivatalossá Magyarországon a Nyelvtudományi Kutatóközpont jóváhagyása alapján.

A bejegyezhetőségnek ezúttal is fontos kritériuma volt többek között, hogy kizárólag a magyar helyesírás szabályainak megfelelő neveket lehetett elfogadni.

Tavaly ilyen név volt például:

  • a Briszéisz – ami egy lánynév;
  • a Jusztinusz – fiúnév.
  • a Lackó, mint fiúnév;
  • Hime ♀;
  • Milász ♂;
  • Nármin ♀;
  • Öjkü ♀;
  • Musztafa ♂.

Mindeközben a 2024-ben jóváhagyott nevek közt is akad jó pár, finoman szólva nem hétköznapi a Veol.hu gyűjtése alapján:

Lánynevek:

Ájlá, Annarózsa, Bojka, Dorita, Eleonor, Girdiána, Ili, Kaori, Kikerics, Lile, Linell, Lisza, Sosána, Teca, Zaira, Zenda, Zília. 

Fiúnevek: Berk, Dárisz, Gábris, Galahad, Klinton, Korbin, Legolász, Náel, Nazir, Pipó, Saif, Szigurd, Sztoján, Szvjatoszláv, Tiágó

Ahol jó sörök vannak, ott több a gyerek

Az uniós háztartások kevesebb mint negyedében élt gyermek 2024-ben, és Magyarország sem lóg ki a sorból: nálunk a családok negyedében nevelnek gyermeket, de közülük is csak minden nyolcadik számít nagycsaládosnak. Az egygyermekes modell szinte mindenhol dominál, a három- vagy többgyermekes háztartások aránya minden EU-s tagállamban kisebbségben van.

A részletekről ITT írtunk.