A Központi Statisztikai Hivatal (KSH)  adatai szerint

a 2024/2025-ös tanévben több mint 5 ezren dolgoztak dolgoztak pedagógiai munkakörökben a köznevelési és szakképző intézményekben úgy, hogy nem volt pedagógus végzettségük.

Kapcsolódó

  • A 5019 főből 3131 fő óvodapedagógus, tanító, tanár vagy oktató munkakörben,
  • 1792 fő egyéb beosztású pedagógus vagy oktató,
  • valamint 96 fő vezetőként vagy vezetőhelyettesként dolgozott.

A Népszava cikkéből kiderül, hogy a jogszabályok lehetővé teszik bizonyos munkakörökben a felsőfokú pedagógiai végzettség nélküli alkalmazást, például óvodapedagógus, testnevelő tanár, szakiskolai oktatásban szakmai tanár, szakoktató, gyakorlati oktató esetében. Gyakran előfordul, hogy napközis tanárokat is alkalmaznak pedagógus diploma nélkül. A természettudományos tantárgyakat a megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező, de pedagógusi képesítéssel nem bíró szakemberek is taníthatják, vállalva a későbbi tanári szakképzettség megszerzését. A honvédelem tantárgyat pedig katonák is oktathatják pedagógus munkakörben.

A 2021/2022-es tanévhez képest a képesítés nélkül pedagógiai munkát végzők száma 25 százalékkal nőtt, míg számuk korábban, a 2019/2020-as tanévben még magasabb volt (6659 fő), majd csökkent a Covid-járvány miatti távoktatás idején.

A lapnak Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnök azt mondta:

a képesítés nélküliek mostani, újból emelkedésnek indult létszáma is nagyon magas, ami egy újabb egyértelmű bizonyítéka a kormány által rendre tagadott pedagógushiánynak.

A KSH adatai azt is mutatják, hogy az egyházak által fenntartott oktatási intézmények száma is nőtt: a 2024/2025-ös tanévben összesen 1587 intézmény volt egyházi fenntartású, arányuk 12 százalékkal emelkedett az elmúlt öt évben. Gimnáziumok esetében ez 262 intézmény (30 százalék), technikumok és szakgimnáziumok 151 intézmény (20 százalék), általános iskolák pedig 602 intézmény (17 százalék).