A cégek talán soha nem fektettek annyi energiát a munkatársak megtartásába és a kulcskompetenciák fejlesztésébe, mint manapság. A vezetői utánpótlás tervezése, a kiégés megelőzése és a csapatdinamika optimalizálása meghatározó lett a vállalkozások életében. Erre a kritikus HR-kihívásra kínál tudományos alapokon nyugvó, innovatív megoldást egy új, már Budapesten is elérhető fejlesztés.

A COVID-világjárvány idején és az azt követően kibontakozó felmondási hullám egyik oka, hogy a munkavállalók újraértékelték a munkájukhoz fűződő viszonyukat, előtérbe került a rugalmas munkavégzés, a magasabb fizetés, valamint a mentális egészség és a munka-magánélet egyensúlya. A munkavállalók jóval könnyebben hagyják el azokat a munkahelyeket, ahol nem érzik magukat megbecsülve, ahol rossz a vezetői kultúra.

A fluktuáció megfékezéséhez a cégeknek már nemcsak a szakmai tudásra, hanem az úgynevezett soft skillekre is fókuszálniuk kell. Ugyanakkor a modern vállalati környezet egyik égető problémája az olyan nehezen mérhető képességek, mint a stressztűrés, a vezetői potenciál, az együttműködési készség, a rugalmasság objektív azonosítása. 

A hagyományos kiválasztási és értékelési módszerek (interjúk, tesztek) gyakran nem képesek valós képet adni arról, hogyan teljesít egy munkatárs stressz alatt, valós környezetben. A munkáltatók így gyakran a sötétben tapogatóznak, amikor dönteniük kell a kulcspozíciók betöltéséről vagy a tehetséggondozás irányáról.

Pszichológia és játékelmélet a humánerőforrás szolgálatában

Egy innovatív, már Budapesten is elérhető megoldás a kognitív tudományokra épülő, játékalapú szimulációkkal azonosítja a munkavállalók rejtett viselkedési mintázatait.

A nálunk alkalmazott módszer tudatosan szakít a hagyományos csapatépítők felszínes megoldásaival. Olyan játékalapú szimulációkat alkalmazunk, amelyeket nem egyszerűen szórakoztatásra, hanem konkrét oktatási, fejlesztési és diagnosztikai célokra terveztek

– magyarázta Gattyán Zoltán, a Game Over Experience Hub tulajdonosa.

A szabadulószoba-szimulációk célja, hogy a résztvevők „flow” állapotba kerüljenek, ahol a kognitív erőforrások a feladatra összpontosulnak. Ez az állapot aktiválja a Nobel-díjas pszichológus, Daniel Kahneman által leírt „gyors gondolkodást”. A kétféle gondolkodási rendszer, a gyors és lassú gondolkodás elmélete lehetővé teszi, hogy felismerjük és kijavítsuk a felmerülő hibákat, és hatékonyabbá tegyük a döntéseinket.

A központ 15, látványos filmes tematikájú szabadulószobájában a résztvevők olyan komplex, időre teljesítendő küldetéseket kapnak – például a Gyilkosság az Orient expresszen, Nemo kapitány Nautilusa –, amelyek ösztönös, spontán reakciókat váltanak ki. Az élethű hollywoodi díszletek segítenek abban, hogy a résztvevők levetkőzzék a tanult, „céges” viselkedési sémákat, és a hiteles személyiségjegyeik kerüljenek előtérbe.

A módszer lényege a soft skillek objektív mérése. Ma már nem elegendő egy CV vagy egy interjú, a vezetőknek olyan eszközökre van szükségük, amelyek megmutatják, ki hogyan áll helyt váratlan, komplex helyzetekben.

A küldetések során a csapatoknak logikai feladatok mellett bizonyítaniuk kell együttműködési készségüket, a kommunikációjuk hatékonyságát és a stressztűrő képességüket. A játékban egyértelműen kirajzolódik, ki az, aki vezetőként képes irányítani, ki a kreatív problémamegoldó, vagy kinek a monotóniatűrése kiemelkedő

– tette hozzá Gattyán Zoltán.

A Dubaj és London után Budapesten is elérhető, kutatásokon alapuló módszer így kézzelfogható segítséget nyújt a cégeknek a hatékony csapatösszeállításnál, a tehetséggondozásban és a vezetői utánpótlás tervezésében.