Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az Economx cikke alapján fordult írásbeli kérdéssel a DK-s Vadai Ágnes országgyűlési képviselő Nagy Márton István nemzetgazdasági miniszterhez, annak érdekében, hogy választ találjunk arra a kérdésre, hogyan lehetséges az, hogy ötnaponta történik Magyarországon halálos munkahelyi baleset. 

A miniszter nevében válaszoló Fónagy János államtitkár válaszában először megállapította, hogy a nemzeti kormányok erőfeszítéseinek is köszönhetően a halálos munkabalesetek száma jelentős mértékben csökkent - ami nem teljesen igaz, hiszen 2023-hoz hasonlóan 2012-ben is hatvankét tragédia történt, ami után viszont meredeken emelkedett a halállal végződő események száma.

Másrészt az államtitkár megjegyezte azt is, hogy a nemrég megjelent Munkavédelem Nemzeti Politikája (MNP) is olyan stratégiai célkitűzéseket tartalmaz, amivel hosszabb távon még tovább javulhatnak a munkakörülmények Magyarországon. Csakhogy a minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztályának legfrissebb adatai nem pont ezt tükrözik vissza. 

Hatnaponta biztosan történik egy tragédia

Legutóbbi cikkünkhöz képest most már a teljes 2023-as évre vonatkozó számokat is meg tudjuk mutatni. Eszerint idén ismételten húszezer fölé kúszott a munkahelyi balesetek száma (20 658), ami bár kevesebb, mint tavaly, de több mint, amennyi három évvel ezelőtt volt. 

Kép: Economx.hu

Halálos munkabalesetből tavaly hatvankettő történt. Ez ugyan valóban az elmúlt öt év legalacsonyabb értéke, azonban átlagosan

még mindig kevesebb mint hat nap telik el egy-egy tragikus esemény között.

Kép: Economx.hu

Azonban azt még munkavédelmi főosztály is elismeri, hogy a halálos munkabalesetek esetén akár 30 százalékos különbség is lehet a munkabaleseti jegyzőkönyvek feldolgozása szerint és a munkabaleset bekövetkezésének ideje szerint kimutatott munkabaleseti adatok között. A munkabaleseti jegyzőkönyvek munkavédelmi hatóság részére történő megküldési idejének eltolódása a jogvitákból eredő döntések meghozatala miatt történik.

Részletes elemzésekhez szükséges adatok csak a feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvekből nyerhetők - utalnak arra, hogy a halálos balesetek valós száma a hivatalosnál magasabb lehet.

Brutálisan növekedett a súlyos csonkolásos balesetek száma

Összességében kevesebb, mint három százalékkal csökkent az előző évhez képest a munkabalesetek száma, azonban csonkolásos esetek aránya drasztikusan növekedett, amire nem szolgált magyarázattal a jelentés. 

Kép: economx

Egyébként

  1. a legtöbb baleset, 7 431 a feldolgozóiparban történt, a nemzetgazdasági ágak közül
  2. második a szállítás, raktározás (2 923),
  3. harmadik pedig a kereskedelem és gépjárműjavítás (2 355).

A legtöbb halálos baleset (20) az építőiparban történt, illetve hatvankét áldozatból hatvan férfi, kettő pedig nő volt. 

Nincs kiút?

A helyzetet súlyosbítja - ahogy arról portálunkat szakszervezeti vezetők is tájékoztatták -, hogy nem szerepelnek konkrétumok az MNP-ben. 

Miskéri László, az Országos Munkavédelmi Bizottság (OMB) szerint az új munkavédelmi politika tényleg nagyon jól hangzik és nagyon szépen megfogalmazták benne a célokat, és hogy mennyire fontos az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakítása, azonban

ennek megvalósítását gyakorlati szempontból nem látja az OMB munkavállalói oldala.

LIGA Szakszervezetek munkavédelmi szakértője felidézte azt is, hogy bár a Bizottságot három oldal alkotja, a beterjesztő kormányzat mellett a munkaáltatók és a munkavállalók, ám az érdekvédők által delegált szakértők meglátásai sokszor nem köszönnek vissza a jogszabályokban, ez történt az új munkavédelmi politika kapcsán is.

A szakszervezeti jelzésekre válaszul a kormányzat egyszerűen megváltoztatta a vonatkozó munkavédelemről szóló törvényt. Amíg az Országos Munkavédelmi Bizottság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében részt vehetett a munkavédelem nemzeti politikájának, annak végrehajtását szolgáló éves intézkedési és ütemterveknek a kialakításában, értékelésében és felülvizsgálatában, addig ezentúl már csak a munkavédelem nemzeti politikájának kialakításában és értékelésében működhet közre.

Ezzel kifogták a szelet a vitorlából

– utalt Miskéri László arra, ahogy gyakorlatilag lefokozták a kormányzat részéről azt a Bizottságot, amelynek deklarált feladata a munkavállalók egészséges munkakörnyezetének védelme, drasztikusabban megfogalmazva: a tragédiák elkerülése.

László Zoltán, a VASAS Szakszervezeti Szövetség alelnöke pedig arra figyelmeztetett, hogy a munkavédelmi politikában megfogalmazott kérdések, gondolatok fontosak, ezt nyilvánvalóan azok is tudják, akik megalkották ezt a munkát, de hogy ennek a gyakorlatban történő kivitelezése, a gyakorlathoz való igazítása hogyan valósul meg, az nem látszódik.

Már nem titkolja a kormány: nagy veszélyben vannak a magyar munkavállalók

Olyan drámai a helyzet, hogy már a kormányzatnak is lépnie kellett: ITT VANNAK A LEGNAGYOBB KOCKÁZATOK!

A nemzetgazdaság számára is komoly veszteség

A tétlenség kockázatára figyelmeztetettMakronóm Intézet kutatása is, amelyre egyébként a Munkavédelem Nemzeti Politikája is hivatkozott. 

A gazdasági elemzők számítása szerint 2022-ben Magyarországon bekövetkezett munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések jelentős, összesen 382,1 milliárd forintot kitevő társadalmi költséget okoztak. Ezen belül

  • a vállalatokat érintő költség megközelíti a 248,1,
  • a háztartásokat terhelő a 10,4, míg
  • az államháztartást terhelő a 123,7 milliárd forintot.

KSH adatai alapján a munkavállalók 2022-ben 1,174 millió táppénzes napot vettek ki munkabaleset vagy foglalkozási megbetegedés nyomán.

A Makronóm szerint ez mindössze egyetlen év alatt 232,5 milliárd forinttal csökkentette a hazai vállalatok által előállított bruttó hozzáadott értéket.