Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Fidesz távozó frakcióvezetője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta: az alaptörvény mostani módosításával „olyasmi történik Magyarországon, amit nem lehet szó nélkül hagyni”. Szerinte ez egy cezúra, egy teljesen új világ, amely ellen minden lehetséges eszközzel tiltakozni kell.
Gulyás Gergely az interjúban kitért arra is, hogy lemondási szándékáról pénteken tájékoztatta Orbán Viktort, aki tudomásul vette döntését. Hozzátette: Havasi Bertalannal, a Fidesz kommunikációs vezetőjével – aki a Telexnek nyilatkozva megdöbbenésének és ellenérzésének adott hangot a lemondás miatt – valóban nem egyeztetett előzetesen.
Az új frakcióvezető személyéről az MTI összefoglalója szerint Gulyás Gergely kiemelte, hogy a kiválasztás várhatóan egy rövid, egy-másfél hetes folyamat lesz; a frakciónak már jelezte, kit látna szívesen utódjaként, így szerinte rendezett átadás történik. Úgy fogalmazott, az új vezető „jobban fogja csinálni”, mint ahogy ő tette.
A lemondás konkrét okairól szólva Gulyás megismételte:
olyan alkotmánymódosítást fogadott el az Országgyűlés, amely ellen minden lehetséges eszközzel tiltakozni kell.
Kiemelte: mivel a Fidesznek nincs olyan többsége, amellyel ezt megakadályozhatná, a parlamenti távolmaradás és az ő lemondása is egyfajta figyelmeztetés és tiltakozás.
A politikus úgy fogalmazott: a Tisza-kormány olyan határokat lép át, amelyeket korábban még senki. Szerinte az alaptörvény módosítása nemcsak politikai vita tárgya, hanem olyan változás, amely alapvetően érinti a demokratikus működés kereteit.
Gulyás Gergely másik indokként azt nevezte meg, hogy a passzív választójogának megvonása miatt a következő választáson, illetve 2030 után már nem indulhat képviselőjelöltként. Mint mondta, egy ellenzéki párt frakciójának az az érdeke, hogy olyan vezetője legyen, aki a választásokon is megmérettetheti magát.
Arra a kérdésre, hogy felmerült-e benne a parlamenti mandátumáról való lemondás is, azt válaszolta: igen. Hozzátette ugyanakkor, hogy a választás után már felajánlotta a Fidesz elnökségének, hogy nem veszi fel a mandátumát, de akkor az volt a kérés, hogy maradjon a frakcióban és segítse annak munkáját.
A frakcióvezető cáfolta Magyar Péter azon állítását, hogy a képviselőcsoport ülésén szavaztak volna a mandátumok visszaadásáról. Mint mondta, ilyen vita nem volt, és nem került sor olyan szavazásra sem, amely erről szólt volna.
Gulyás Gergely azt is visszautasította, hogy egyeztetés történt volna Sulyok Tamás köztársasági elnök és a Fidesz között az alkotmánymódosítás hatálybalépésének késleltetéséről.
A politikus szerint nincs alkotmányos lehetőség arra, hogy sürgősségi eljárásban egy ilyen folyamatot késleltessenek.
Beszélt arról is, hogy az alkotmánymódosítás ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, ezért a Fidesznek és a frakciónak minden lehetséges jogorvoslati fórumot ki kell használnia.
Arra a kérdésre, hogy Magyarországon most diktatúra van-e, Gulyás azt mondta: ezt nem állítaná, de szerinte a demokrácia olyan maradandó módon sérült, mint 1989–1990 óta még soha.
Gulyás Gergely szerint jelenleg több érv szól amellett, hogy a Fidesz a parlamentben maradjon, és az Országgyűlésben mondja el álláspontját a kormányzati előterjesztésekről.