Két törvénymódosítást nyújtott be a Fidesz a törvényalkotási bizottsághoz, amely megerősítené a köztársasági elnök pozícióját – tudta meg a Telex.

Az Alaptörvény szerint most a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását a köztársasági elnök, a kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapítja meg. Ehhez elég sima többség is, nincs szükség kétharmadra.

Ebbe kerülne most egy olyan kiegészítés, amely szerint

a parlament döntését az Alkotmánybíróságnak soron kívül meg kell vizsgálnia és, ha az megfelel-e az Alaptörvénynek, a házelnök csak akkor írhatja alá a határozatot, ez pedig azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság nélkül a következő parlament nem mondhatja ki a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását.

A lap megjegyzi azt is, hogy az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatása 12 évre szól, így a testület többségét a következő parlamenti ciklusban is olyan jogászok alkotják, akiket fideszes kétharmad választott meg.

Kormánypárti képviselők szerint azért van szükség a módosításra, mert „a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása tényének esetlegesen téves, az Alaptörvényben foglaltak megsértésével történő megállapítása az államszervezet demokratikus működése szempontjából kiemelkedő mértékű közjogi zavart keletkeztetne, amelynek az elhárítására nincs kialakított eljárásrend”.

Tordai Bence, független képviselő azonban úgy látja, a valódi cél az, hogy ha az ellenzék kerül többségbe a 2026-os választás után, akkor ne tudja kimondani a köztársasági elnök akadályoztatását. Szerinte a köztársasági elnök feladata az lenne az ellenzék győzelme esetén, hogy ott gáncsolja a törvényalkotást, ahol csak tudja.

A törvényjavaslat alapján a jövőben nem lehet csökkenteni a Sándor-palota bérkeretét sem, sőt, annak minden évben az átlagkeresetek növekedésével arányosan kell nőnie. Sulyok Tamás, köztársasági elnök megbízatása 2029. március 4-ig szól.