Ebben a cikkben arról írunk, hogy a KPMG tanulmánya szerint 2024-ben új csúcsot ért el az illegális cigarettakereskedelem, amelyben Magyarország is érintett.
Európai szinten több mint 7469 milliárd forint adóhiány keletkezett egyetlen esztendő alatt. Az Európai Unió vezetői pedig – legalábbis látszólag – nem sok mindent tesznek annak érdekében, hogy ez az összeg ne emelkedjen évről-évre akár több mint tíz százalékkal is. Pedig a KPMG-jelentés szerint
az illegális cigarettakereskedelem és az azt működtető különböző szervezett bűnözői csoportok csak 2024-ben 19,4 milliárd eurós bevételkiesést okoztak az unió tagállamai számára; ez 2,7 milliárdos, vagyis 16,4 százalékos növekedést jelent az azt megelőző évhez viszonyítva.
Az is csak egy látszólagos ellentmondás, hogy a vizsgált 38 európai ország – köztük a 27 EU-tag – összesített cigarettafogyasztása 2024-ben ugyan 0,7 százalékkal 521,9 milliárd szálra csökkent, mivel az illegális forrásból származók aránya 0,2 százalékkal, darabszáma pedig 52,2 milliárdra nőtt 2023-hoz képest. Ezzel a feketekereskedelem immár a teljes piac 10 százalékát fedi le, és az egymást követő hatodik évben folytatódik az illegális termékek térnyerése a legális cigarettafogyasztás visszaszorulása mellett.
Becslések szerint a magyar költségvetés 175 millió eurónyi adóbevételtől eshetett el csupán a cigaretta feketekereskedelem miatt.
Ez az összeg az MNB 386 forintos középárfolyama mellett mintegy
67 milliárd forint kiesés.
Emellett 13 százalékra növekedett a cigaretta feketekereskedelem hazai részaránya, ami több mint 5,5 százalékpontos növekedést jelent 2023-hoz képest.
A legkritikusabb állapotok Franciaországban uralkodnak. 9,4 milliárd euró, vagyis 3628 milliárd forint nem érkezett be a francia költségvetésbe csak azért, mert a franciák egy része nem a törvényes keretek között vásárolt dohányipari terméket. Franciaországban a teljes cigarettapiac 37,6 százalékát fedi le az illegális kereskedelem, ami 2023-hoz viszonyítva 4,37 százalékponttal még növekedett is.
Vajon mi az oka annak, hogy egy szigorúan szabályozott szektor esetében 10, vagy akár 30 százalékos adóbevétel-kiesés keletkezhet? Különösen aggasztó ez annak fényében, hogy az illegális kereskedelemből nem csupán a szürkegazdaság szereplői húzhatnak hasznot, hanem konkrét szervezett bűnözői csoportok is, amelyek milliárdeurós bevételekre tehetnek szert. Mindez ráadásul komoly népegészségügyi kockázatot is jelenthet, hiszen az uniós polgárok ellenőrizetlen forrásból származó termékekhez juthatnak hozzá.
Abban, hogy valamennyire megértsük a cigaretta (dohánytermék) feketekereskedelemének aktuális uniós helyzetét és trendjeit, a globális piacot jól ismerő ipari forrásunk segített (a szigorú marketing szabályok miatt nincs mód a szakértő nevesítésére).
Az alaphelyzet szerinte az, hogy különösen a magas adóterhek miatt, amelyek az árakat az egekbe emelik, az Európai Unióban a cigaretta feketekereskedelem továbbra is jelentős kihívást jelent. Ahogy a forrás kiemeli, a feketepiaci arány magas szintje továbbra is rengeteg veszteséget okoz a tagállami költségvetéseknek és természetesen a gyártóknak és az értékesítési lánc minden szereplőjének.
Ez nem csupán gazdasági veszteség, hiszen az ellenőrizetlen termékek számos egészségügyi kockázatot hordozhatnak, akár fiatalkorúak számára is.
- tudtuk meg szakértőnktől.
A KPMG legfrissebb tanulmánya részletes adatokat szolgáltat a tagállamonkénti feketepiaci arányokról, beleértve az eredeti külföldi, hamisított termékeket és az adókiesést, ami csak a veszteség egy része.
A 2024-es adatok fényében a cigaretta feketekereskedelem 10,8 százalékos növekedést mutatott, elérve a legmagasabb szintet 2015 óta. Ez a változás azonban átlagot takar, hiszen a tagállamok között jelentős eltérés van az előző évhez képest történt változás az irányár és mértékre vonatkozóan. A növekedés fő okai a keresleti és kínálati oldalon egyaránt keresendők: „a fogyasztók az olcsóbb (csempészett, még inkább hamisított) termékek felé fordulnak. Számos tagállamban adóemelések történtek, amelyek nem vették figyelembe a vásárlóerőt, így
– figyelmeztetett az iparági szakértő.
A növekvő trendű országok, mint amilyen Franciaország és Hollandia, valamint a csökkenőek, mint Görögország, Bulgária vagy Ukrajna között a különbségek szintén a keresletre és kínálatra vezethetők vissza. Forrásunk úgy véli, hogy pozitív példaként az adott állam az adókat nem emeli gyorsabban annál, mint ahogy azt a fogyasztók tolerálni tudják. Ez nem jelenti az adóemelések elkerülését, hanem az elkölthető jövedelem figyelembevételét, hiszen minden tagállam számára rendelkezésre állnak hosszútávú idősorok, melyekből ezek az érzékeny határok beazonosíthatóak. Emellett a sikeres államok „kellő intenzitással és megfelelő módon lépnek fel a szervezett bűnözés által működtetett illegális hamisító üzemek, elosztó hálózatok ellen, ezzel a kínálatot csökkentve és drágítva, ami – a már említett más tényezők figyelembe vétele mellett – a legális piacon tarthatja a fogyasztókat – tette hozzá forrásunk.
Tehát elvileg a politikai döntéshozók számára is egyértelműen kirajzolódik, hogy az illegális cigarettakereskedelem óriási adóbevétel-kiesést okoz, ami közvetlenül érinti a nemzeti költségvetéseket. Az iparági forrásunk szerint azonban fontos megjegyezni azt is, hogy a KPMG nem méri valamennyi szegmenst, a tényleges adóbevétel kiesés valószínűleg nagyobb a teljes nikotinpiacot tekintve. Ez a kiesés nem csupán számokban mérhető, hanem a közcélokra fordítható források elvesztésében is, ami minden állampolgárt érint – hangsúlyozta.
A következő cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy létezik-e válasz a feketepiac kihívásaira.