Az Európai Parlament 2024. április 24-én fogadta el a platform alapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét, amely az ételfutárok, a taxisofőrök munkaviszonyát érinti főként. A tagországoknak két évük van arra, hogy az irányelvet átültessék a saját jogrendjükbe.

E szerint „digitális munkaplatformnak” minősül

  • minden olyan természetes
  • vagy jogi személy,

    aki vagy amely olyan kereskedelmi szolgáltatást nyújt, amely megfelel az alábbi követelmények mindegyikének:

    • legalább részben távolról, elektronikus úton, így például weboldalon vagy mobilalkalmazáson keresztül,
    • a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére történik;
    • szükséges és lényeges elemként magában foglalja a magánszemélyek által fizetés ellenében végzett munka megszervezését, függetlenül attól, hogy azt a munkát online vagy egy bizonyos helyszínen végzik-e;
    • magában foglalja automatizált nyomonkövetési vagy döntéshozatali rendszerek használatát.

Ám két csavar is van a történetben

Azt hihetnénk, a jelenleg megbízási jogviszonyban dolgozók örülnek a változásnak, ám ez nem így van. Az Economx megkeresésére a Wolt szakértője elmondta: platformmunkára vonatkozó felmérésüket 10 ezer saját futárpartnerük töltötte ki, és közülük majdnem a 90 százaléka válaszolta azt, nem szeretne munkavállaló lenni.

Major Bianka szerint mégpedig azért, mert akik túlnyomórészt ezt a munkát csinálják, azt szeretik benne leginkább, hogy bármikor felvehetik a munkát, nekik a flexibilitás a legfontosabb. Ezt a fokú flexibilitást pedig nem lehetne létrehozni klasszikus munkavállalói keretek között.

Futár partnereik negyede ráadásul felsőoktatásbeli diák, és mindenkire érvényes, hogy azt és annyi feladatot fogadnak el, amelyet és amennyit szeretnének, mindenféle retorzió nélkül.

Elsöprő igény van a rugalmasságra

A Foodora szakértője szerint az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság által elfogadott megállapodást az elkövetkező hónapokban az európai intézményeknek még véglegesen jóvá kell hagyniuk, mielőtt a tagállamok – köztük Magyarország – megkezdik a helyi egyeztetéseket.

Somogyi Nóra rámutatott: tekintettel arra, hogy a szövegből fontos részletek kerültek ki, a nemzeti kormányoknak jelentős mozgástere lesz a folyamat során, így a jogszabály pontos következményeit egyelőre nem lehet megjósolni.

Az EU platformmunka-irányelv alkalmazása a helyes irányba tett lépés lesz, és hosszú távon közelebb visz a kiszámítható működéshez. A végrehajtási szakaszban pedig folytatják a megkezdett párbeszédet a hazai döntéshozókkal, hogy minden szereplő érdekeit képviseljük.

Azt pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a futárpartnereik elsöprő igénye a rugalmas munkavégzés.

Nem lesz egyszerű 18 országban átültetni az irányelvet

Major Bianka kiemelte: a WOLT 18 uniós országban működik, és ez nagyon sok nemzeti variációt jelent abban a tekintetben, hogy ki hogyan értelmezi a platformmunkát. Az viszont helyes, hogy az uniós kormányok határozottan támogatják a független platformmunka védelmét és megerősítését.

A részletesebb nemzeti szintű szabályok kidolgozása pedig azt teszi lehetővé az egyes országok számára, hogy figyelembe vegyék egyedi munkaerőpiacaik sajátos igényeit és jellemzőit.

Ez pedig a második csavar a történetben

Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners szakértője az Economxnak korábban rámutatott: 

Magyarországon nemrég a Kúria az ételfutárként dolgozók jogviszonyát vizsgálta, azzal, hogy a futárok vajon munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állnak-e. 

A Kúria arra a következtetésre jutott, hogy jogszerű az ételfutárok megbízási jogviszonnyal történő foglalkoztatása.

Az unió irányelve azonban a Kúriához képest másként értelmezte a platform alapú munkavégzést, így most az a helyzet állt elő, hogy további jogszabály-módosításig marad a Kúria által kidolgozott gyakorlat.