A vadgesztenye esetében már rég ismert és alkalmazott növényvédelmi eljárás a fainjektálásos technológia, amikor fecskendőkkel rovarölő készítményt juttatnak a fa törzsébe, illetve közvetlenül a nedvkeringésbe.
Ám míg a vadgesztenyét nem használjuk a napi élelmezésben, a cseresznyét és a diót igen, ezért nem mindegy, mennyi szermaradványt tartalmaznak.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
A Jeli 2000 Kft. szakmai irányításával végzett kutatások egyebek közt azt is célozzák, hogy kiderüljön: az adott készítményt mikor és milyen dózisban szabad/kell bejuttatni a növényi szövetekbe ahhoz, hogy a szermaradvány mennyisége az előírt érték alatt maradjon. Az eddigi pozitív eredményekre alapozva most a technológia innovációs és hasznosítási lehetőségeit vizsgálják az Óbudai Egyetemmel közösen.
2011-től jelent meg a nyugati dióburok-fúrólégy, mely óriási károkat és terméskiesést okozott az ültetvényeken. A kártevő nyugatról keletre terjed, az ország nagy részén tönkretette a szórvány diótermést.
A 2017-es 10 ezer tonna termés 2019-re 5,5 ezer tonnára csökkent, a szórványdiósok gazdái nem tudtak szüretelni. Ez sok diófa kivágását, környezetrombolást okoz, és sok ember megélhetése kerül veszélybe.
A Magyarország diótermése 40 ezer tonnára becsülhető, ami 500 Ft/kg ár mellett 20 milliárd forintot is eléri, ennek 70 százalékát veszélyezteti a dióburok-fúrólégy, ahol a szokványos védekezés nem lehetséges.
A korszerű növényvédelem már több évtizede használ törzskezeléses és törzsinjektálásos technikákat a kártevők ellen, azonban a gyümölcsfák kezelésénél ez különös figyelmet igényel, hiszen a gyümölcsökben szabályozott a maximális növényvédő szermaradék.
Az elsőéves kutatási eredmények alapján kiszámítják, melyik alkalmazott módszer a leghatásosabb a nyugati dióburok-fúrólégy kártétele ellen
és ennek alapján kialakítják a második évben alkalmazott védekezést.
Az eredményeket publikálják, szakmai fórumokon mutatják be, illetve betanítják a módszert.
A módszer elterjedése munkahelyeket teremt és hozzájárul az élelmiszer-ellátás biztonságához, alapul szolgálhat további, a fogyasztásra szánt gyümölcsfajok esetében alkalmazható injektálásos növényvédőszerek kifejlesztéséhez - írja az agroinform.hu.
