Megtelt Budakeszi? Túl sokan vagyunk? – teszi fel a kérdést Győri Ottilia, Budakeszi fideszes polgármestere. A Facebook-oldalára feltöltött rövid videójában arra kéri a város lakosságát, hogy mondják el véleményüket: szerintük szükséges-e feltételekhez kötni, hogy valaki a településre beköltözzön? A polgármester Budakeszi lakosságát a nyílt üléseken várja, hogy mondják el véleményüket, amelyeket a videó hozzászólásaiban is vár.

A kommentelők többsége szerint azonban finoman szólva sem ez a legégetőbb kérdés Budakeszin.

Kapcsolódó

Sokan egész egyszerűen szükségtelennek, sőt, nonszensznek gondolják az elképzelést. Mások meg arra panaszkodnak, hogy helyi lakosként Budapest másik végére kell vinnie a gyermekét, ha azt véletlenül baleset éri délután, és amíg a társasházak folyamatosan épülnek, addig a parkolóhelyeket nem bővítik, így nincs hová lerakni az autót. Közben óriási az átmenő forgalom, állandóak a dugók, elkerülő út meg sehol. A Budakeszi út felújítása és buszsávosítása egy évtizede minden választás előtt rendre előkerül, ám legfeljebb a tervekig jutott.

Olyan is volt aki, arról írt, hogy „ettől nem lesznek kevesebben, mert pont ugyanannyi ház lesz, pont ugyanannyi lakóval, és az építkezések és parcellázások sem maradnak annyiban. Előre kellett volna gondolkodni és nem mindent is eladni”. Azon is aggódnak, hogy „a törvény alkalmazása a helyi ingatlanok leértékelődésével jár, az eladókat előnytelen helyzetbe hozza, a banki hitelezést bedöntheti és a már meglévő hitelekre is nagyon előnytelen lehet.” Fel is teszik a kérdést, hogy „az önkormányzat és a polgármester vállalja, hogy kártalanítja az így veszteséget szenvedőket?”. 

Közben persze állandó panasz, hogy túlterhelt a város, már egy kisebb széltől is van, hogy „napokra elmegy” az áram a településen, de láthatólag a vízhálózat sem bírja az igénybevételt.

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény, ahogy azt a polgármester is megemlíti, lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy bizonyos feltételekhez és adott pénzösszeghez köti, hogy valaki a településen lakcímet létesíthessen.

A törvény júliusi bevezetése óta legalább 111 település élt is ezzel a lehetőséggel. Jászszentandrás például egy egyszeri 40 ezer forintos díjat kér el a beköltözésért cserébe, ráadásul a képviselő-testület meghallgatásán is részt kell vennie.

Több település is megtiltja a beköltözést azoknak, akik korábban drogos, életellenes vagy erőszakos bűncselekményt követtek el, Pilis azonban ennél is messzebbre ment, itt ugyanis a munkakerülők sem telepedhetnek le.

Illegális munkásszállók nőnek ki a családi házakból, ezért keményít be a budapesti kerület

Kiderült, miért élne a fővárosban elsőként a XVI. kerület a helyi önazonosság védelméről szóló törvény adta lehetőséggel: nem a túlnépesedés a gond, hanem az, hogy egyre többen költöznek be egy-egy ingatlanba, és egyes vállalkozók a törvényt megkerülve alakítanak ki több lakóegységet.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.