Álmos Pétert a szervezet eddigi alelnökét választotta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) új elnöknek. A MOK országos küldöttközgyűlésén négy évere választották meg a tisztségviselőket. Kincses Gyula a kamara volt elnök két hete jelentette be, hogy nem indul a pozícióért.

Összesen 192-en szavaztak érvényesen, ebből 109 szavazatot kapott Álmos Péter, Kozma Gábor pedig 83-at.

Az elnök megválasztása után Kozma Gábor csapatának jelöltjei közül többen visszaléptek.

A két alelnöknek Meglécz Katalint és  Böszörményi-Nagy Gézát választották meg.

Álmos Péter
Álmos Péter a MOK új elnöke
Kép: MOK

A fogorvosokat képviselő alelnök Skapinyelcz Tibor lett (ő Kozma Gábor listáján indult).

A visszalépések miatt Svéd Tamás maradt az egyetlen főtitkár jelölt, őt meg is választották erre a pozícióra - olvasható a MOK közleményében.

Titkárnak választották Pinke Ildikót, Hegedűs Tamást, Keczéry Attilát és Kostyalik Jánost. Az Országos Felügyelőbizottság elnöke Szécsényi-Nagy Balázs, alelnöke Al-Katib Kamil lett.

Kincses Gyula nem indult

A MOK korábbi elnöke Kincses Gyula két hete jelentette be, hogy nem jelölteti magát. Mint ahogy akkor megírtuk, négy éve az Újratervezés csoport hívására hagyott fel a nyugdíjas élettel, hogy közösen elkezdjék a kamara megújítását, újraélesztését.

Kép: MOK

Alapvető céljaik a következők voltak:

  • a hivatás presztízsének megfelelő bér elérése;
  • a hálapénz betiltása;
  • a kamara társadalmi presztízsének, súlyának, ismertségének helyreállítása;
  • a kamara belső működésének korszerűsítése, átalakítása.

Nem volt mindig könnyű...

A leköszönő beszédében felsorolta az elmúlt négy év számos eredményét, melyek közül a legfontosabb a hálapénz felszámolása, a tisztességes jövedelem megteremtése, a szakma megbecsültségének növelése volt. Szerinte az első három év kifejezetten előrelépés volt. Így például a COVID járvány ideje alatt szakmai anyagokat készítettek, javaslatokat tettek, felhívták a figyelmet a „láthatatlan áldozatokra”, etikai irányelvet alkottak – írja a MOK a honlapján.

Emlékeztetett arra, hogy a 2020 októberi „karmelitás megállapodás után két nappal minden előzetes egyeztetés nélkül benyújtásra és elfogadásra került az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény. Ebben érdemi korrekciókat, könnyítéseket, halasztásokat értünk el. A folyamatos tiltakozásunk hatására nem került bevezetésre a törvényben elrendelt mínusz 20 százalékos béreltérítés lehetősége, elértük a vezényelhetőség korlátozását, az egyoldalú áthelyezések tilalmát”.

Kincses Gyula felidézte, hogy a 2022-es év ellentmondásos év volt, az első fele kifejezetten sikeres, majd – mint fogalmazott –, augusztusban stílusváltás történt a belügyminisztérium részéről, így például a sajtóból értesültek arról, hogy a kormány elé került az egészségügyi reformcsomag.

Ennek hatására február elején rendkívüli országos küldöttközgyűlést tartottak és követelték a szakdolgozói béremelést, a háziorvosi és fogorvosi alapellátás megerősítését és a szakellátásban dolgozók munkafeltételeinek javítását. Ennek nyomatékosítására arra kérték a kollégákat, hogy ne írják alá az ügyeleti szerződést, a kórházban dolgozók pedig helyezzék letétbe az önként vállalt túlmunka felmondást. „Majd az országgyűlés megszüntette a kötelező tagságot és elvette az etikai eljárásokat a MOK-tól. Ezt követően 34 ezer kolléga jelezte önként, hogy a kamara tagja kíván maradni” – idézte fel az elnök.

A MOK ezután sem került légüres térbe „kaptunk pofont, de minden egyéb jogosítványunk változatlan, élnünk kell vele”. Mint mondta, a szakmai párbeszéd fennmaradt az egészségügyi kormányzattal. A beszéd elhangzása után vastapssal búcsúztatták a leköszönő elnököt. A beszédre reagálva számos hozzászólás érkezett, melyet többen kampánycélra használtak fel. A beszámolót végül 128 igen, 36 nem és 14 tartózkodás mellett az országos küldöttközgyűlés elfogadta.