November végén az eredeti (!) éves költségvetési hiányon belül vagyunk: még valamikor 2024-ben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) úgy tervezte, hogy 2025-ben az államháztartás végső mérlege mínusz 4122,9 milliárd forint lesz, ehhez képest november végén „csak” 4070,4 milliárd forint hiánynál állt a büdzsé.
Persze, a gazdasági kormányzat idén már több alkalommal is módosította a költségvetési törvényben rögzített az idei és a jövő évi hiánycélt, így most az 5 százalékos arányszámhoz 5055 milliárd forint forintos hiány az éves előirányzat. Jelenleg november végén ettől a hiánycéltól közel ezermilliárd forintnyi távolságra vagyunk.
Szintén jó hír, hogy az NGM tájékoztatása szerint a központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,9 százalékkal magasabban alakultak. Ezen belül a fogyasztáshoz kapcsolódó adók esetében közel 9 százalékos növekedés történt. Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy
idén már november végéig több áfabevétel (7415,3 milliárd forint) érkezett az államháztartásba, mint a teljes 2024-es évben (7376,2 milliárd forint) összesen.
Az is valószínűsíthető, hogy idén a fogyasztáshoz kapcsolt adók összbevétele átlépi a lélektani 10 ezer milliárdos álomhatárt.
Ez azt is jelenti, hogy a magyarok vásárolnak, a fogyasztás kisegíti a gazdaságot a gyengébb ipari teljesítmény ellensúlyozása érdekében.
A gondot Brüsszel jelenti. Pontosabban az uniós programokból származó bevételek elmaradása.
A törvényben rögzített éves előirányzat 2235,9 milliárd forint lett volna, ehhez képest csak a remélt források 28,4 százaléka érkezett meg az államháztartásba. November végéig 634 milliárd forint bevétel érkezett az Európai Unióból a magyar büdzsébe.
Ez szinte fillérre pontosan 1600 milliárd forintos hiány, alaposan beszűkítve Nagy Mártonék mozgásterét.
Ha csak az elmúlt két évet nézzük, akkor láthatjuk, hogy az idei 634 milliárd forint 2023-ban már májusban összejött, 2024 augusztusában pedig már 673 milliárd fölé került a mutató.
Egyébként a központi alrendszer november végéig 35 616,4 milliárd forint bevételt realizált, ami 1997,4 milliárd forinttal, azaz 5,9 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának szintjét. Ugyaneddig az időpontig a kiadások összege 39 686,9 milliárd forint volt, ez 2783,6 milliárd forinttal, vagyis 7,5 százalékkal magasabb a tavalyi megfelelő adatnál.
A kiadásokon belül a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásokra fordított összeg is meghaladta az előző évit. November végéig nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra, a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt, összesen 6733,8 milliárd forint kifizetés történt, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 2635,5 milliárd forintot fordítottak.